Az elmúlt években az Európai Unió és tagállamai több száz millió eurót költöttek határvédelmi rendszereik fejlesztésére. Ez leginkább azokat az országokat érintette, melyek a frontvonalban helyezkednek el az illegális migráció elleni harcban. Ez egyáltalán nem meglepő, elég csak egy pillantást vetnünk a lengyel–belarusz határon kialakult helyzetre, és egyből világosan látszik, mekkora migrációs nyomás helyeződik egy-egy országra. Ezt azonban megfelelő felkészültséggel és technológiai felszereltséggel el lehet hárítani.
Az elmúlt hónapban például a lengyel törvényhozás a magyarországihoz hasonló határkerítés felépítése mellett döntött, amely a belarusz határ mentén tartóztatja fel az unió területére belépni kívánó illegális bevándorlókat. A kerítés felhúzása körülbelül háromszázötvenmillió euróba kerül, és a legmodernebb kamerarendszerekkel és mozgásérzékelő szenzorokkal lesz felszerelve, melyek segítségével kilométerekről érzékelhetik a legkisebb mozgást is, nagy előnyt biztosítva ezzel a határőrök számára.
A kerítés nagyon hasonlít arra, amelyet Görögország húzott fel az Évrosz folyó mentén. A negyven kilométeres fal idén augusztusban lett kész, a görög hatóságok az afganisztáni menekültek érkezésétől tartva megerősítették védelmi rendszerüket. Ezenfelül az elsősorban katonai célokra gyártott drónok is kiemelt szerepet kapnak az államok határvédelmében. Az elmúlt hónapokban Lettország, Lengyelország és Görögország is nagyszabású drónbeszerzéseket folytatott le, melyeket nem titkoltan határaik ellenőrzésére fognak használni.
Görögország emellett nem fél olykor drasztikus módszereket is alkalmazni. Nyáron nagy felháborodást váltott ki a nyugati sajtóban, amikor kiderült, hogy a görög hatóságok 162 decibeles zaj generálására alkalmas hangágyúkkal tartóztatják fel az ország határait fenyegető illegális bevándorlókat. Összehasonlításképpen: egy sugárhajtómű zajszintjét 120 és 140 decibel közé szokták becsülni. A vádak ellenére Demosztenész Kamargiosz, a határvédelemmel megbízott rendőrségi vezető szerint az emberi jogokat garantálták a görög–török határon.
Az elmúlt években egyre inkább úgy tűnik, hogy az unió álláspontja is megváltozott a határvédelemmel és annak fontosságával kapcsolatban. 2021–2027 között az EU a költségvetési tervezet szerint 34,9 milliárd eurót különít el a határok biztonságának biztosítására. Emellett az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hatásköre is egyre szélesebb körű.
Annak ellenére azonban, hogy egyre inkább bebizonyosodik például a határkerítések felhúzásának fontossága, a bizottság a múlt hónapban elutasította 12 tagállam – köztük szerepel Magyarország, Lengyelország vagy éppen Ausztria is – kérelmét arra, hogy az unió támogassa ezeket. Így még mindig nagy pénzügyi teher hárul azon országokra, amelyek megvédik az integráció határait.
A kerítés nagyon hatékony határvédelmi módszernek bizonyult, és az egész unió érdekeit szolgálja, ezért prioritásként uniós költségvetésből kell finanszírozni – írták levelükben a tagállamok belügyminiszterei.
Borítókép: Illegális bevándorlók várakoznak a lengyel–belarusz határon (Forrás: MTI/AP/Czarek Sokolowski)
