Joe Biden péntek este kilátásba helyezte, hogy
Washington rövid időn belül újabb egységeket telepíthet a kelet-közép-európai NATO-tagállamok területére
az ukrán határ menti feszültségek folyamatos fokozódására reagálva. Pontos számukat és helyüket még nem határozta meg Washington, azonban John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban 8500 fős kontingens bevetésének lehetőségét vázolta fel. Ezt követően vasárnap
Boris Johnson is arról beszélt; fontolóra veszi a kelet-európai brit csapatok létszámának növelését.
Az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámát kétszeresére emelnék és védelmi fegyverzetet is küldenének a balti köztársaságba. Ezekkel párhuzamosan érkezett a hír, miszerint
Moszkva orvosi felszereléseket és vérellátmányokat mozgósított az ukrán határ közelében, amit szakértők a lehetséges invázió kifejezett előjelének tekintenek.
– Amennyiben igazak a hírek, akkor ez azt mutatja, hogy Moszkva egy nagyszabású, sok sérülttel járó háborúra készül – mondta a Reuters hírügynökségnek Michael Kofman Oroszország-szakértő.
Moszkva még tavaly kezdett csapatmozgósításba az ukrán határ mentén, ami azonnal heves reakciókat váltott ki a nyugati hatalmak és Ukrajna vezetőiből egyaránt. A helyzet rendezésére idén januártól kezdve folyamatosan zajlanak különböző diplomáciai egyeztetések, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig orosz támadástól tartanak, Oroszország pedig még mindig a biztonsági garanciák – legfőképp Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása – biztosítására vár.
Jelenleg körülbelül 130 ezer orosz katona tartózkodik az ukrán határ közelében, jelentős részük, mintegy húszezer – ukrán források szerint harmincezer – a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság közelében állomásozik. Emellett a 2014-ben annektált Krím félszigeten tartózkodnak nagyobb létszámban orosz csapatok, itt is körülbelül húszezer katona táborozik.
A legújabb nyugati elméletek szerint Moszkva két fronton is megtámadhatja Ukrajnát; keletről és északról próbálhatja meg összeroppantani nyugati szomszédját.
Ezt a narratívát leginkább arra alapozzák a szakértők, hogy február 10–20. között közös hadgyakorlatot rendeznek a belarusz és orosz haderők, amelynek az ukrán–belarusz határ közvetlen közelében elterülő területek is helyszínt adnak. Ezzel kapcsolatban Moszkva már megkezdte a katonák, hadfelszerelések, vadászgépek és légvédelmi rendszerek szállítmányozását kelet-európai szövetségese területére. Ukrajna ezen északi része egyébként kifejezetten védtelen, sokkal kevesebb katona állomásozik itt, mint az ország keleti vidékein.
A balti államok, valamint Lengyelország is aggódva figyeli az eseményeket.
Lettország, Litvánia és Észtország területén 2014 óta állomásoznak NATO-kontingensek, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország vezetésével. Januárban Kaja Kallas észt kormányfő arról beszélt, hogy további csapatok elhelyezését kérvényezi a szövetségtől az elrettentés növelésének érdekében. Elképzelhető, hogy a Biden által beharangozott új egységek egy részét ezekben az országokban fogják állomásoztatni. Emellett Romániába és Bulgáriába is érkezhetnek NATO-csapatok, hasonlóan a balti államokban jelenlevő, Előretolt jelenlét nevet viselő misszióhoz. Ez ezer-ezer fős kontingenst jelentene, ami így Romániában kétezer, Bulgáriában pedig háromezer-ötszáz fős NATO-jelenlétet eredményezne.
Azeri felajánlás. Baku kész vészhelyzet esetén megsokszorozni Európába irányuló földgázexportját – mondta Elin Suleymanov, Azerbajdzsán nagy-britanniai nagykövete. Ez a forgatókönyv abban az esetben válna realitássá, ha az ukrán konfliktus esetleges eszkalációja miatt Oroszország – Európa fő földgázszolgáltatója – visszatartaná szállítmányait. – Ha úgy alakul a helyzet, természetesen fokozni tudjuk a szállítmányok mennyiségét, azonban ez nem lesz elegendő Oroszország teljes pótlására – fogalmazott Suleymanov. A nagykövet azt is elmondta: ebben az esetben az európai országoknak új, hosszabb mandátumú szerződést kell majd kötniük a kőolajban és földgázban gazdag országgal.
