A megszállás előjeleit látják a csapatmozgásokban

Ukrán válság: Washington és London katonákat küld, Moszkva vérellátmányokat mozgósít.

2022. 01. 31. 6:05
Javirov, 2022. január 28. Ukrán katona egy NLAW könnyû, hordozható páncéltörõ rakéta használatát gyakorolja a nyugat-ukrajnai Javoriv melletti bázison 2022. január 28-án. A rakétákat január 18-án kezdték szállítani Nagy-Britanniából. Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között. MTI/AP/Pavlo Palamarchuk Fotó: Pavlo Palamarchuk
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezt a narratívát leginkább arra alapozzák a szakértők, hogy február 10–20. között közös hadgyakorlatot rendeznek a belarusz és orosz haderők, amelynek az ukrán–belarusz határ közvetlen közelében elterülő területek is helyszínt adnak. Ezzel kapcsolatban Moszkva már megkezdte a katonák, hadfelszerelések, vadászgépek és légvédelmi rendszerek szállítmányozását kelet-európai szövetségese területére. Ukrajna ezen északi része egyébként kifejezetten védtelen, sokkal kevesebb katona állomásozik itt, mint az ország keleti vidékein.

A balti államok, valamint Lengyelország is aggódva figyeli az eseményeket.

Lettország, Litvánia és Észtország területén 2014 óta állomásoznak NATO-kontingensek, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország vezetésével. Januárban Kaja Kallas észt kormányfő arról beszélt, hogy további csapatok elhelyezését kérvényezi a szövetségtől az elrettentés növelésének érdekében. Elképzelhető, hogy a Biden által beharangozott új egységek egy részét ezekben az országokban fogják állomásoztatni. Emellett Romániába és Bulgáriába is érkezhetnek NATO-csapatok, hasonlóan a balti államokban jelenlevő, Előretolt jelenlét nevet viselő misszióhoz. Ez ezer-ezer fős kontingenst jelentene, ami így Romániában kétezer, Bulgáriában pedig háromezer-ötszáz fős NATO-jelenlétet eredményezne.

Azeri felajánlás. Baku kész vészhelyzet esetén megsokszorozni Európába irányuló földgázexportját – mondta Elin Suleymanov, Azerbajdzsán nagy-britanniai nagykövete. Ez a forgatókönyv abban az esetben válna realitássá, ha az ukrán konfliktus esetleges eszkalációja miatt Oroszország – Európa fő földgázszolgáltatója – visszatartaná szállítmányait. – Ha úgy alakul a helyzet, természetesen fokozni tudjuk a szállítmányok mennyiségét, azonban ez nem lesz elegendő Oroszország teljes pótlására – fogalmazott Suleymanov. A nagykövet azt is elmondta: ebben az esetben az európai országoknak új, hosszabb mandátumú szerződést kell majd kötniük a kőolajban és földgázban gazdag országgal.

Borítókép: ukrán katona egy NLAW könnyű, hordozható páncéltörő rakéta használatát gyakorolja a nyugat-ukrajnai Javoriv melletti bázison 2022. január 28-án (Fotó: MTI/AP/Pavlo Palamarchuk)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.