A vizsgálati jelentés szerint 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje – a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben – nem jelentett közvetlen fenyegetést, a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna. A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, de valószínűleg ennél is sokkal több iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt.
A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas Chilcot-jelentés után különösen felerősödtek azok a hangok, amelyek Tony Blair felelősségre vonását követelték, és a volt kormányfő magas kitüntetésének hétvégi bejelentése szinte azonnal újabb hatalmas tiltakozó hullámot kavart. A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az a személyiség, aki a legkevésbé érdemel meg bármiféle állami kitüntetést, nem beszélve egy olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.
A petíció szerint Blairt személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával kellene törvény elé idézni.
A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását. A petíciót vasárnap délutánig több mint 220 ezren írták alá, és percenként több százzal nőtt a csatlakozók száma. Blair már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta.
Borítókép: Tony Blair egykori brit miniszterelnök (Fotó: Twitter/Tony Blair Institute)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!