Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen tüntettek az ukrán fővárosban, Kijevben vasárnap azzal a céllal, hogy a nemzetközi közösség figyelmét ráirányítsák Oroszország ukrajnai és kazahsztáni beavatkozására a Moszkva és a Nyugat között a jövő hétre tervezett tárgyalások előtt.
A demonstráción az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint több százan vettek részt, köztük krími tatár vezetők, a Donyec-medencei válságövezetben szolgált ukrán veteránok, kazahsztáni és azerbajdzsáni aktivisták.
A tüntetők felszólították a demokratikus államok vezetőit, hogy mondjanak nemet Putyinnak, és ne engedjenek a Kreml ultimátumainak.
− Putyin célja a Szovjetunió újjáépítése, a világszövetségek lerombolása, a világ káoszba sodrása. A mi feladatunk ennek megállítása, megelőzése, feladatunk, hogy nemet mondjunk Putyinnak. Putyin népirtást hajt végre a krími tatárok között, háborúkat indított a volt Szovjetunió teljes egészében. Ma látjuk az orosz csapatok invázióját Kazahsztánban, láttuk a háborúkat Grúzia ellen, és háború dúl Ukrajnában, amit Putyin indított el
− idézte az Ukrinform a megmozdulás szervezőit.
Refat Csubarov krími tatár vezető a tüntetésen felszólalva kijelentette: az országot Oroszország részéről fenyegető magas szintű veszély és „Kazahsztán orosz csapatok általi megszállása” közepette a krími tatár közösség elvárja, hogy Ukrajnáról ne döntsenek Ukrajna bevonása nélkül.
Ezenfelül követelte, hogy a Nyugat határozza meg pontosan és egyértelműen az Oroszországgal folytatott tárgyalásainak célját. Hozzátette: az ukránoknak pedig egyértelműen kifejezésre kell juttatniuk, hogy a céljuk az ukrán állam területi integritásának helyreállítása, beleértve ebbe az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetet, valamint az ország felségvizeit a Fekete- és Azovi-tengeren. Sürgette továbbá az ukránok mozgósítását az ország védelmére.
Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.
A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytat tárgyalásokat.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén Moszkvában 2021. december 21-én. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev)
