Az unió nem akar Szerb Köztársaságot Koszovón belül
A tárgyalások a koszovói Szerb Községek Közössége miatt (is) akadtak meg Koszovó és Szerbia között. A brüsszeli megállapodás értelmében autonómiát kell kapniuk az ottani szerbeknek. Ezt a pristinai kormány vállalta is, sőt a koszovói parlament 2013-ban ratifikálta a brüsszeli megállapodást, és ezzel kötelezettséget vállalt a megállapodás teljesítésére. Ez azonban azóta sem történt meg. A pristinai alkotmánybíróság döntésére hivatkozva, a koszovói fél nem hajlandó a Szerb Községek Közösségéről tárgyalni sem, nemhogy létrehozni azt.
Most az unió és az USA képviselői próbálják rávenni a feleket, hogy legalább tárgyaljanak és egyezzenek meg. Miroslav Lajcák, az EU képviselője a látogatás előtt adott interjúban azt mondta: a Szerb Községek Közösségét létre kell hozni, de egyértelmű, hogy a hatásköröket tekintve, az EU nem akar egy újabb Boszniai Szerb Köztársaságot Koszovón belül. Lajcák egy pristinai lapnak nyilatkozva kiemelte: nem tud időpontot mondani arra vonatkozóan, hogy meddig kell Belgrádnak és Pristinának megegyezni, de amennyiben erre hajlandóság lenne, akár pár hónapon belül sikerülne a helyzetet rendezni – írja a V4NA.
Erős vezetők vannak Belgrádban és Pristinában is
Miroslav Lajcák szerint a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök megállapodhatnak. Mint fogalmazott: egyszerű a helyzet, ahol két ilyen erős felhatalmazású vezető van, ott van erő és támogatottság egy esetleges megállapodáshoz. Aláhúzta: Albin Kurti és Alekszandar Vucsics is tudja, hogy ez a nemzetközi közösség elvárása. A mostani helyzet senkinek nem jó – tette hozzá az EU képviselője.
Betartani a már aláírt megállapodásokat
Miroslav Lajcák szerint a mostani látogatásnak három célja van. Először is egységet mutatna az EU és az USA. A párbeszéd szervezője Brüsszel, de azt Washington is támogatja. Másrészt a nemzetközi közösség hallani szeretné a felek véleményét, hogy miként menjen tovább a folyamat. Harmadrészt az aktuális ügyeket is áttekintik – tette hozzá az uniós diplomata. Szerinte a Szerb Községek Közösségével kapcsolatban Belgrád és Pristina is tehet javaslatokat, de azokat egyenrangú félként el is utasíthatják. Egy egész listányi kötelezettség van, amelyet Koszovónak kell végrehajtani, de Szerbiának is vannak feladatai. A Szerb Községek Közösségéről beszélünk legtöbbet, de vannak egyéb kérdések is, mondta Miroslav Lajcák.
Hozzátette: – Ha azonban azt akarjuk, hogy komolyan vegyék a folyamatot, akkor a már aláírt szerződéseket be kell tartani, és alkalmazni kell azokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Koszovóra olyan megoldást erőltetünk, amelyet Pristina nem akar – fogalmazott Lajcák.
Hosszú távú és fenntartható megoldás kell
A tárgyalások célja Belgrád és Pristina viszonyának hosszú távú rendezése. Ez csakis tárgyalások útján érhető el – véli az EU és az USA is. Miroslav Lajcák аz interjúban úgy fogalmazott: Szerbiának és Koszovónak maga mögött kell hagynia a múltját, és a jövőbe kell tekinteni. Itt nem az Európai Unióról vagy az Amerikai Egyesült Államokról van szó, Szerbiának és Koszovónak kell megegyezni.
– Az ottani vezetők feladata, hogy leüljenek, beszéljenek. Ezt senki nem fogja önök helyett megtenni
– üzente a különmegbízott, aki szerint az EU nem diktál semmiféle megoldást, azt a tárgyalásban részt vevőknek kell megtenniük.
Kurtival nem lehet tárgyalni
A szerb külügyminiszter szerint Miroslav Lajcák (EU) és Gabriel Escobar (USA) látogatása alkalmával arról lesz szó, hogy miként lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek akadályozzák a dialógust.
Szerbia készen áll a párbeszéd folytatására, de amióta Albin Kurti a pristinai kormány elnöke, nincs dialógus és valószínűleg nem is lesz
– mondta a szerb közmédiának Nikola Selakovic. A tárcavezető hangsúlyozta: Belgrád a párbeszédet támogatja. Szerbia számára prioritás a béke és a stabilitás megőrzése, valamint a koszovói szerbek érdekeinek szem előtt tartása.
Albin Kurti nemrég Pristinában találkozott Sorossal
A koszovói miniszterelnök november elején Pristinában fogadta a Nyílt Társadalom Alapítvány alelnökét Alex Sorost, Soros György fiát, és az alapítvány albániai ügyvezető igazgatóját. A koszovói kormány egy szűkszavú közleményt adott ki a találkozóval kapcsolatban. Azt írták: a megbeszélésen szó esett az alapítvány legújabb koszovói projektjéről, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos. Kurti és Soros beszéltek emellett a regionális helyzetről és az eurointegrációs folyamatról is. Albin Kurti a koronavírus elleni védekezésről is szót ejtett, valamint elmondta, hogy jól halad a lakosság oltása – áll a koszovói kormány közleményében.
Borítókép: Pristina a térképen (Fotó: V4NA Hírügynökség)
