Terveket dolgozott ki az orosz kormány arra az esetre, ha Washington megtiltaná az orosz bankoknak, hogy egyes tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.
Vannak tervek a kockázatkezelésre és az ilyen kiszámíthatatlan akciók következményeinek minimalizálására
– felelte Peszkov arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva felkészült-e az esetre, ha az Egyesült Államok blokkolna bizonyos dollárügyleteket.
A szóvivő sürgette, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel „a provokatív lépésekkel”, és „vessen véget a feszültség fokozásának” Európában. Hangot adott a Kreml aggodalmának a „teljesen kiszámíthatatlan” amerikai szankciós magatartás miatt.Az amerikai Bloomberg január 29-én azt írta, hogy az Egyesült Államok és az EU közel áll azoknak a szankcióknak a véglegesítéséhez, amelyeket az Ukrajna körüli helyzet eszkalálódása esetén vezetnének be Oroszország ellen.
Az amerikai hírügynökség szerint egyebek mellett megtilthatják az orosz bankoknak, hogy bizonyos bankközi tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le.
Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel kedden megtartott közös sajtóértekezletén „visszafogott optimizmussal” nyilatkozott az orosz biztonsági garanciaigényekről folytatott tárgyalásokról. Hozzátette, hogy orosz–amerikai elnöki kapcsolatfelvétel egyelőre nem várható. A szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy az El País spanyol napilap szerdán – a saját állítása szerint – megjelentette az Egyesült Államoknak és a NATO-nak az orosz biztonsági javaslatokra adott bizalmas válaszát.
Ezek hitelességét hivatalosan egyelőre nem erősítették meg.
Az orosz elnöki szóvivő szerint Oroszország jelenleg nem érdekelt az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott tárgyalások nyilvános megvitatásában. Washington korábban kérte, hogy ne publikálják az orosz garanciaigényekre adott válaszát, amibe Moszkva beleegyezett. A spanyol lapban megjelent szöveg orosz fordítását ugyanakkor a TASZSZ teljes terjedelmében lehozta. Az El País szerint Oroszország két angol nyelvű dokumentumot kapott: egy négyoldalast az észak-atlanti szövetségtől és egy ötoldalast az amerikai kormánytól. A lapban megjelentek szerint Washington és a NATO kész különböző platformokon folytatni a biztonsági párbeszédet Oroszországgal a fegyverzetellenőrzésről és az incidensek megelőzéséről, de ezért cserében az Ukrajna körüli feszültség csökkentését követeli, ami az orosz erők visszavonását jelenti az ukrán határról. A Nyugat emellett sürgeti az orosz csapatok és békefenntartók kivonását a Krímből, a Dnyesztermentéről, valamint Dél-Oszétiából és Abháziából. Az Egyesült Államok és a NATO emellett, a kiszivárogtatott dokumentumok szerint, megerősítette a „nyitott ajtók” politikája melletti elkötelezettségét, vagyis nem szavatolja a NATO keleti terjeszkedésnek leállítását. Moszkvának azt a követelését, hogy a NATO infrastruktúrája térjen vissza az 1997-es határokhoz, a Nyugat szintén figyelmen kívül hagyja.
Washington hangot adott álláspontjának, miszerint a szövetség csapatlétszáma arányos az orosszal, és biztosította Moszkvát, hogy nem telepít olyan csapásmérő csoportokat vagy nukleáris fegyvereket Kelet-Európába, amelyek Moszkvát nyugtalanítanák.
Az Egyesült Államok a spanyol publikáció szerint hajlandó arra, hogy papíron rögzítse a kölcsönös aggodalmak megoldását szolgáló mechanizmusokat, miután megvitatták őket a stratégiai stabilitásról szóló amerikai–orosz párbeszéd, valamint a NATO–Oroszország Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében. Washington kész megvitatni a biztonság oszthatatlanságának elvét is, de úgy véli, hogy a kérdést nem lehet a többitől elkülönítve vizsgálni. Az Egyesült Államok a spanyol lap szerint kész tárgyalni a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) telepítésének korlátozásáról, és felajánlana Oroszországnak egy mechanizmust a lengyelországi és romániai Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek ellenőrzésére, hogy az orosz fél meggyőződhessen róla: Tomahawk manőverező repülőgépeket telepítettek az objektumokba. Cserében lehetőséget követel két, általa kiválasztott orosz földi rakétakilövőhely ellenőrzésére.
Washington emellett állítólag a tárgyalások azonnali megkezdését sürgeti a 2026 februárjában lejáró START-szerződés helyébe lépő új, nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásról, és kész tárgyalni az úgynevezett nem hadászati nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is.
Az El País úgy értesült, hogy Washington – Kijevvel konzultálva – kész lenne tárgyalni arról, hogy lemond a föld-föld támadórakéták és egy állandó kontingens ukrajnai állomásoztatásáról orosz biztosítékok esetén. A nyugati felek készek lennének megvitatni az európai hadgyakorlatok kérdéseit, beleértve a 2011-es bécsi dokumentum esetleges aktualizálását is, ám azt az orosz javaslatot nem, hogy a dandárszint feletti manővereket egyeztetett szélességű sávban szüntessék meg Oroszország és szövetségesei és a NATO-országok határtérségében. Brüsszel és Washington kész megvitatni a katonai incidensek megelőzését szolgáló mechanizmusokat, beleértve a nyílt tengeren és a felette lévő légtérben történő incidensek megelőzéséről szóló, 1972-ben kötött megállapodás rendelkezéseinek naprakésszé tételét. A NATO ugyanakkor felszólítja Moszkvát, hogy térjen vissza az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) betartásához, beleértve a haderő létszámáról és állomásoztatásáról szóló információk átadását. A NATO konzultációra hívta Moszkvát a világűrkockázatok csökkentéséről, és felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon a műholdelhárító fegyverek tesztelésétől.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (jobbra) videókonferencia keretében folytat megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a kijelzőn) a washingtoni Fehér Házban 2021. december 7-én. (Fotó: MTI/AP/A washingtoni Fehér Ház/Adam Schultz)
