Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője szombaton írásban fordult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektjében részt vevő partnerekhez, hogy oldják fel az állami vállalat ellen elrendelt szankciókat, amelyek szerinte törvénytelenek. Dmitrij Rogozin szerint a Roszkoszmosz többszöri felszólítása ellenére a külföldi partnerek soha nem adtak magyarázatot a szankciók okaira és tartalmára.
A Roszkoszmosz vezetője emlékeztetett arra, hogy az ISS orosz és amerikai szegmensei összekapcsolódnak.
Például az orosz szegmenst a Moszkva melletti (szankciókkal sújtott) irányítóközpontból vezérlik, amely fenntartja az állomás pályáját és megkettőzi az amerikai szegmens létfenntartó rendszereit.
A Szojuz MSZ orosz emberes űrhajó volt 2010 és 2019 között az egyetlen eszköz, amely az űrhajósokat szállította az ISS-re, míg a Progressz MSZ teherűrhajók rakományt, élelmiszert és üzemanyagot vittek fedélzetükön. Mindkét űrhajó típust Szojuz–2.1a hordozórakétákkal indítják, amelyeket a szintén szankciókkal sújtott Progressz rakéta- és űrközpontban gyártanak.
Jelenleg a Szojuz űrhajók és a Progressz teherűrhajók jelentik a tartalékot a külföldi legénységek és rakományok ISS-re juttatásához és a Földre való visszatéréséhez. Így március 30-án Mark Vande Hei, a NASA űrhajósa a tervek szerint a Szojuz MSZ–19 űrhajóval landol, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz kozmonautával együtt
– közölte Rogozin.
A Roszkoszmosz vezérigazgatója egy amerikai csillagászok által készített térképet is közzétett arról, hogy hova térhet vissza a Földre, szárazföldön vagy vízen az ISS. Hozzátette: úgy látszik, hogy az ötszáz tonna összsúlyú ISS megsemmisítése a legkisebb veszélyt Oroszország számára jelenti. Más országok népeinek azonban el kellene gondolkodniuk az általuk kezdeményezett, a Roszkoszmosz elleni szankciókon a Nyugat által mániákusan tönkretett nemzetközi űrkutatási együttműködés árán – tette hozzá.
Február 24-én a Roszkoszmosz vezetője azt is mondta, hogy az amerikai–orosz űrkutatási együttműködés megszűnése azzal fenyeget, hogy az ISS ellenőrizetlenül leválik pályáról, és az Egyesült Államok, Kanada, India vagy Kína kezébe kerül.
Borítókép: Mark Vande Hei amerikai, valamint Pjotr Dubrov és Oleg Novickij orosz űrhajóssal a fedélzetén felbocsátják a Szojuz MSz–18 orosz űrhajót a bajkonuri űrközpontból 2021. április 9-én (Fotó: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls)
Orosz–ukrán háború
