Európa a háború árnyékában: súlyos csapás érte az élelmiszerek piacát

Az ukrajnai háború és az Oroszországgal szemben folytatott szankciós politika súlyos következményekkel jár az európai országokban, jelentős életszínvonal-esést okoz az embereknek. A Mediaworks Hírcentruma cikksorozatban tárja fel a háború eddigi és a közeljövőben várható hatásait. A második részben azt mutatjuk be, hogyan sújtja egész Európát az évtizedek óta nem látott áruhiány az alapvető élelmiszerek piacán.

Budapest, 2022. február 1. Hatósági áras finomított napraforgó-étolaj a fõvárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2022. február 1-jén. A kormány február 1-jétõl több alapvetõ élelmiszer árát befagyasztja a tavaly október 15-ei szinten. Az élelmiszerárstop célja, hogy megvédje a magyar lakosságot a koronavírus-járvány és az elszabadult európai energiaárak miatt Magyarországra is begyûrûzõ élelmiszerár-növekedéstõl - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Az élelmiszerárstop 7 terméket érint, ezek: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej. Az árstop 2022. február 1-tõl május 1-ig tart. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

A Jugoszlávia felbomlása utáni balkáni konfliktust leszámítva Európában kis híján nyolcvan éve béke honolt, mielőtt Oroszország megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 februárjában. A második világháború utáni békés évtizedeket több tényezőnek köszönhetjük. Ott volt például a kölcsönös elrettentés: a hidegháború során a NATO és a Szovjetunió annyi nukleáris fegyvert halmozott fel, hogy egy nyílt háború a két fél között az egész bolygó pusztulását jelentette volna, ezt pedig egyik fél sem kívánta megkockáztatni. Habár a Szovjetunió 1991-es felbomlásával és a független Oroszország létrejöttével ez a veszély nem múlt el, de jelentősen csökkent. A szocializmus bukása után a felpörgő globalizáció is a háborúk ellen hatott: a világgazdaságot átszövő kereskedelmi kapcsolatok bonyolult kodependenciákat, kölcsönös függőségi kapcsolatokat alakítottak ki akár távoli államok között.

Ezek a viszonyok roppant módon megemelték egy-egy háború potenciális költségeit: a nemzetközi kereskedelem ellehetetlenülése egy térségben más, akár nagyon távoli térségekre is komoly hatással lehetett. Ezt láthattuk a közel-keleti válságoknál, amikor például megnehezült vagy ellehetetlenült az áruszállítás a Szuezi-csatornán. De ez történik Oroszország ukrajnai háborúja esetében is: az észak-afrikai és közel-keleti államok lakosságának élelmiszer-ellátása nagyban függ az orosz és az ukrán gabonától. Ám ugyanez igaz Nyugat-Európára is, ahol a háború szintén nagyon hamar érzékeltette hatását.

Bajban Spanyolország

Spanyolországban már márciusban lehetett tudni, hogy baj van: több szervezet is tiltakozó akciót rendezett a hónap közepén, amelynek központi üzenetei az árak visszaszorítása, a foglalkoztatás védelme és az életkörülmények romlásának megállítása volt. Spanyolországban egy hónap alatt az étolaj ára több mint a duplájára emelkedett. Harmincöt százalékkal drágult a margarin, 20 százalékkal az olívaolaj, de 10–20 százalék közötti áremelkedés történt minden olyan élelmiszer esetében is, amely tartalmaz valamilyen növényi zsiradékot.

Spanyolországban nehezítette a helyzetet, hogy a kamionosok több héten át sztrájkoltak az elszabadult üzemanyagárak miatt. A munkabeszüntetés súlyos élelmiszer- és termékhiányt okozott, valamint több gyár le is állt miatta a dél-európai országban.

A spanyol kormány március végén kénytelen volt lazítani a kukoricaimport feltételeit, miután a takarmánynak szánt kukorica harminc százalékát Ukrajnából importálta, így a készlet a háború miatt kimerülőben van. Az ételek és a takarmánynövények mellett megnőtt a gáz és a villany ára is. Spanyolországban 1985 óta nem volt olyan súlyos az infláció, mint most. A spanyol kormány a pénzromlás üteme miatt kénytelen befagyasztani a villamos energia árát. Erre szükség is van, mivel ezrek tüntettek országszerte a brutális áremelkedések ellen.

Kifogyóban a mustár Franciaországban

Április végén több francia lap is arról számolt be, hogy attól tartva, hogy nem lesz a boltokban elég napraforgóolaj, az emberek pánikvásárlásba kezdtek, aminek az lett az eredménye, hogy valóban kiürültek az étolajos polcok az üzletekben. Az Lsa-conso.fr nevű lap április elején azt írta, hogy a franciák sokkal nagyobb készleteket halmoznak fel otthon az alapvető élelmiszerekből, mint a koronavírus miatti karantén idején.

Április 4. és 11. között valóságosan megrohamozták a vásárlók a boltokat Franciaország-szerte, lisztből 57,4 százalékkal, étolajból pedig 55 százalékkal többet vásároltak, mint 2021 azonos időszakában. A lap által levont következtetés szerint a hiány oka az ukrán háború, mivel Franciaországba két nagy exportőrtől érkezik napraforgóolaj, ez a két ország pedig nem más, mint az egymással február vége óta háborúban álló Oroszország és Ukrajna.

Az étolajhiány azonban nemcsak a lakosságot sújtja, de az éttermeket üzemeltető vállalkozók is nagy bajban vannak miatta, egy vendéglátós, Souheyla arról beszélt a France Info hírportálnak, hogy 30-ról 108 euróra nőtt az általa használt 25 literes olaj ára, ami olyan mértékű növekedés, hogy a két sült krumplis standjából az egyiket be kell zárnia. A fiatal nő elmondása alapján a drágulás mellett az is megnehezíti a dolgát, hogy egyre nehezebb beszerezni az étolajat, illetve az éttermesek helyzetét tovább rontja a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése is.

Az étolaj drágulása azonban még nem minden, a Le Figaro nevű lap számolt be arról, hogy Franciaországban egy fontos alapanyag, a mustár is hiánycikk lett az utóbbi időben.

Egy másik újságíró, Ariane Nicolas bejegyzése alapján nemcsak étolajból és mustárból van hiány a franciaországi üzletekben, hanem néhány tésztaféléből is.

Az újságírónő az ország nyugati részén lévő Charente megyében töltött három napot és arról számolt be, hogy több emberrel is beszélgetett a fent említett élelmiszerek hiányáról, ami sokakat aggaszt. Tovább rontja a helyzetet az, hogy az egyik jelentős mustárbeszállító Oroszország, amelyet pénzügyi és gazdasági szankciókkal sújt Európa Ukrajna megszállása miatt, így az orosz mustár is eltűnt a boltok polcairól. A helyzet odáig fajult Franciaországban, hogy még Dijonban, a mustár fővárosában is válságba került az ágazat.

Étolajhiány Olaszországban

Olaszországban egyes szupermarketekben május közepén már szinte nem is lehetett étolajat találni, ahol pedig volt, ott háromszoros árat kell fizetni a korábbiakhoz képest – derült ki a V4NA Hírügynökség összeállításából.

Mindez az ukrán háborúra vezethető vissza, ugyanis az itáliaiak az általuk elfogyasztott 770 ezer tonna napraforgóolajból éves szinten 550 ezer tonnát behozatalból fedeztek. Ennek pedig hatvan százaléka Ukrajnából jött.

Az élelmiszerhiány nemcsak a félszigeten érezteti hatását, hanem a Földközi-tenger túlpartján is.

Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet

– jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter egy római találkozón május 27-én. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a római kormány aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel többek között Tunézia és Egyiptom, amely gabona- és búzaimportja ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszi, máris nehézségekkel küzd.

Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik

– hangoztatta a belügyi tárca vezetője.

A migránsok számának emelkedése egyelőre lassú, de érzékelhető: január elsejétől több mint 18 ezren kötöttek ki az olaszországi partokon, a tavalyi év ugyanezen időszakában mért kevesebb mint 14 ezerhez képest.

Mennyiségi korlátozás

Hogy az áruhiányt mérsékeljék és a pánikvásárlásokat megelőzzék, korlátozták az üzletekben a megvehető mennyiséget egyes árukból, tipikusan például azokból, amelyekből kevesebbet lehetett kapni.

Belgiumban már március végén korlátozták a liszt és az étolaj vásárlását.

A napraforgóolaj hiánya miatt annak a veszélye is fennállt, hogy a belgák akár búcsút is inthetnek kedvenc nemzeti eledelüknek, hiszen három hét alatt hiánycikké válhatott volna Belgiumban a feldolgozott és sütéshez előkészített burgonya, a burgonyakrokett és más süthető burgonyatermékek is.

Nagy-Britanniában hasonló helyzet alakult ki május közepén: az étolajhiány miatt a kormány szabályozta a naponta vásárolható étolaj mennyiségét.

Borítókép: Finomított napraforgó-étolaj – a kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)