Bírálták az Afganisztánban hatalmon lévő, szélsőséges tálibok pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nemrég kiadott határozatát, amelyben a BT az afgán nők és lányok emberi és szabadságjogait korlátozó politikai törekvések és gyakorlati intézkedések gyors visszavonására szólította fel Kabult. Az ENSZ BT 15 tagú testülete kedden, zárt ajtók mögött tartott vita után fogadta el a határozatot, amelynek szövegét Norvégia dolgozta ki két hete.
A tálib külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben a világszervezet felszólítását alaptalannak és a valóságtól elrugaszkodottnak nevezte, és hangsúlyozta, hogy Kabul továbbra is biztosítja a nők jogait. Mivel az afgánok zömében muszlimok, az afgán kormány álláspontja szerint a hidzsáb (a tálibok értelmezésében a teljes testet eltakaró viselet) hordása összhangban van a társadalom vallási és kulturális értékeivel, valamint az afgán nők nagy részének akaratával – áll a közleményben.
A tálibok május elején rendelték el a teljes testet – beleértve az arcot – elfedő ruházat viselését nyilvános helyeken, tavaly augusztusi hatalomra jutásuk óta ez a legszigorúbb jogkorlátozás a nőkkel szemben. Felszólították a televíziókat is: gondoskodjanak arról, hogy a műsorvezetőnők takarják el az arcukat adás közben.
A tálibok korábbi – 1996 és 2001 közötti – uralma idején a nőknek a teljes testet elfedő burkát kellett viselniük, nem dolgozhattak, a lányok nem járhattak iskolába. Tavaly augusztusban azonban, amikor hatalomra kerültek, a tálibok azt ígérték, hogy tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám előírásaival összhangban.
Márciusban a tálibok visszavonták azt a bejelentésüket, hogy a főiskolák továbbra is nyitottak a lányok előtt, mondván, hogy addig zárva tartanak, amíg nem dolgoznak ki új, az iszlám jognak megfelelő tervet.
Borítókép: Khatereh Ahmadi televíziós műsorvezető adásban a TOLO News afgán hírcsatorna kabuli stúdiójában 2022. május 22-én. (Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi)
