Ursula von der Leyen: Kizárt a megállapodás az orosz olajembargóról

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kizárta, hogy az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozóján uniós szintű megállapodás szülessen az orosz olajimport betiltásáról – írja a Politico című brüsszeli lap. Von der Leyen azután beszélt erről, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden azt javasolta az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata – olvasható a Híradó.hu oldalán.

Brüsszel, 2022. május 18. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart a bizottság ülésén Brüsszelben 2022. május 18-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

A davosi Világgazdasági Fórumon a lapnak adott interjújában von der Leyen úgy fogalmazott: nem akar „hamis várakozásokat” kelteni a jövő heti megállapodással kapcsolatban – derül ki a cikkből.

Szerintem ez nem megfelelő téma arra, hogy az Európai Tanácsban oldjuk meg, mert nagyon technikai jellegű, amit megvitatunk

– mondta.

Olyan tengerparttal nem rendelkező országokról beszélünk, amelyeknek alternatív ellátásra van szükségük csővezetéken keresztül, így a vezetékekbe történő beruházásról kell beszélni, hogy növeljük az ellátást. S akkor még nem beszéltünk a finomítókról, amelyeket korszerűsíteni kell, valamint a beruházásokról és a megújuló energiáról

– tette hozzá.

Von der Leyen észrevételeit azután tette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a május 30–31-i csúcstalálkozón nem fog tárgyalni az orosz szankciókról.

Az Európai Bizottság elnöke azt is jelezte, hogy a következő napokban beszélni fog Orbán Viktorral. Emlékeztetett:

Meglátogattam korábban őt Budapesten, hogy megértsem, mik a magyar kifogások. Ez elsősorban egy technikai probléma

– fogalmazott.

A Politico emlékeztet: az Orbán-kormány szerint akár 15-18 milliárd euróba is kerülhet, ha Magyarország lemond az orosz olajtól való függőségéről,

beleértve a finomítói és csővezetéki infrastruktúra felújítását. Brüsszelben pedig tárgyalások folynak arról, hogy miként lehetne reagálni Magyarország készpénzigényére. „Van egy politikai elem, amelyet meg lehet vitatni – ez az, hogy a többi 26 tagország mennyit hajlandó beruházásként engedni Magyarországnak, de az első és legfontosabb nehézségek a technikai jellegűek, amelyekről most tárgyalunk” – fűzte hozzá von der Leyen.

Mint írják, Orbán Viktorra utalva hozzátette: „Ha szükséges, mindig kapcsolatban vagyok vele telefonon”.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden javasolta azt az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.

A miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy a javasolt szankciók az elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon, és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket.

Hozzávetőlegesen 55-60 százalékkal emelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is negyvenéves csúcson vannak – tette hozzá Orbán Viktor, rámutatva arra: sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot.

Azt írta, Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es kilencven százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent – olvasható a cikkben.

Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energiainfrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöldátállást is szükségessé teszi

– áll a levélben, amelyben a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is: mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra „csak papíron” elérhetőek.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)