Több nyilatkozat és jel arra utal, hogy az ukránok ellentámadásba kezdtek, vagy legalábbis azt terveznek délen, a márciusban orosz kézre került Herszon térségében. Először is, Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes már múlt hónapban arra figyelmeztette a civil lakosságot, hogy minél előbb hagyják el a várost, nehogy csapdába essenek, ha megkezdődnek a harcok. Azután minap maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismerte el, hogy Herszonnál lépésről lépésre haladnak. Végül Szerhij Hlan, a herszoni közigazgatás tanácsadója büszkélkedett el azzal, hogy bizonyos területeket már fel is szabadítottak, egyúttal kifejtette véleményét, hogy a régiót szeptemberre biztosan visszafoglalják.
A front helyzetét naponta elemző Institute for the Study of War amerikai kutatóintézet ezzel kapcsolatban már néhány nappal ezelőtt megjegyezte, hogy a szóban forgó vidéki, gyéren lakott területen bármilyen csapatmozgás vagy harc nehezen ellenőrizhető nyílt forrásokból, az oroszok pedig értelemszerűen nem hozzák nyilvánosságra veszteségeiket, így az esetleges ukrán előrenyomulást nehéz nyomon követni.
Közben szárnyra kaptak már olyan híresztelések is, hogy a térségben sikerült bekeríteni három orosz zászlóaljcsoportot, azaz legalább ezer – de inkább több – katonát.
Ezt az információt sem erősítették meg, és hitelességét erősen megkérdőjelezi, hogy előtte nem volt nyoma az ehhez szükséges nagyszabású ukrán manővernek, ám ha a hír mégis igaz, az óriási hiba és veszteség lenne az oroszoknak.
Ami viszont bizonyos – erről videók is készültek –, hogy az amerikai rakétatüzérséggel sikerült megrongálni a Dnyeper folyón átívelő egyik hidat, ami súlyos csapást jelenthet Herszon ellátására, ami előrevetítheti a készülődő ukrán offenzívát. Ugyanakkor egyes szakértők rámutattak, a város közelében más hidak, köztük a logisztikailag lényegesebb vasúti híd még érintetlen.
Az idő annyiból szorítja az ukránokat, hogy Herszon megyében már javában folynak az előkészületek, hogy népszavazást rendezzenek arról, csatlakozzanak-e Oroszországhoz.
Márpedig ha Oroszország bekebelezi a régiót, akkor minden támadás az ország ellen irányuló támadásnak minősül, és más katonai választ von maga után, egyúttal kizár mindenféle további alkudozást (ahogyan történik az a 2014-ben annektált Krím félsziget esetében is). – Hadd fejtsem ki, mi a helyzet az „ellentámadással”, amelyet az ukrán hatóságok folyton bejelentenek. A kijevi vezetés nem érti meg, hogy harcosokat, ukrán embereket küldenek a biztos halálba. Értelmetlen offenzívájuk az ukrán nép, testvéreink tucatjainak, sőt százainak életébe kerül – magyarázta Herszon oroszbarát adminisztrációjának egyik vezetője a TASZSZ hírügynökségnek, megerősítve, hogy a referendumot mindenképpen megrendezik.
Kijevben pedig aligha egyetlen, mindent elsöprő rohamra készülnek. Várakozásaik szerint miközben az orosz haderő minőségben és mennyiségben már nem erősödhet, addig az ukrán a mozgósításnak és a nyugati fegyvereknek hála igen, ez pedig fordulatot hozhat. Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó egy interjúban elárulta, az ellentámadás feltétele, hogy előbb kifárasszák az ellenséget.
Minden a terv szerint halad. A helyzet az, hogy amikor az amerikaiak szembeszálltak a szankciók miatt meggyengült iraki hadsereggel, még nekik is 22 napra volt szükségük ahhoz, hogy elérjék Bagdadot
– vont párhuzamot.
Borítókép: Ukrán katona aknavető mellett, egy Harkiv térségében húzódó frontszakaszon 2022. július 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
