„A német politika katasztrófa Európa számára”

„A kelet-európai országok véleményét és érdekeit egyszerűen figyelmen kívül hagyják Berlinben és Brüsszelben. Mint láthatjuk, egész Európa kárára. Ha Berlin és Brüsszel figyelembe venné a mi kontinensrészünk véleményét, Európa sok rossz döntést elkerülhetne” – állítja a Jan Olszewski-kormány egykori védelmi minisztere, Jan Parys.

„Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyenek Lengyelország és Németország kapcsolatai, és melyik ország akadályozza ezeket a kapcsolatokat. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy lehetséges-e ma jó kapcsolat Németországgal, és melyik kormánynak kellene változtatnia magatartásán, hogy kapcsolataink javuljanak” – kezdte gondolatait egy terjedelmes véleménycikkben Jan Parys volt lengyel védelmi miniszter, aki hozzátette, hogy

mint tudjuk, a németek egészen másképp viselkednek Lengyelországgal szemben. Sok lengyel úgy gondolja, hogy az országunkban elkövetett bűneik miatt nincs joguk kioktatni minket a demokráciáról és a jogállamiságról. Berlinben még 80 év múlva sem viselkedhet senki így a lengyelekkel szemben. A németeknek nem kell szeretniük minket. Támogathatják a politikánkat vagy hallgathatnak róla

– jelentette ki Jan Parys, majd rátért az Európai Unió és Németország elhibázott politikai kapcsolataira. Szerinte az EU politikája évek óta a Berlinben hozott döntések diktálására épül. „Hogy ennek mi lesz a vége Európa számára, azt minden uniós polgár láthatja. Elég csak a görög válságra, a migrációs válságra, a brexitproblémára, az éghajlatpolitikára, az Oroszországgal szembeni politikára, az energiapolitikára, a biztonságpolitikára emlékezni. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy Európában (nem csak Lengyelországban), hogy Németország domináns szerepe az EU-ban katasztrófa Európa számára” – vélekedik a volt tárcavezető. Megjegyezte: „Ez Lengyelország számára is káros. 

A kelet-európai országok véleményét és érdekeit egyszerűen figyelmen kívül hagyják Berlinben és Brüsszelben. Mint láthatjuk, egész Európa kárára. Ha Berlin és Brüsszel figyelembe venné a mi kontinensrészünk véleményét, Európa sok rossz döntést elkerülhetne. 

Hozzátette: E problémák egyikét sem sikerült hatékonyan megoldani, amelyekről Brüsszelben döntöttek Németország nyomására. Éppen ellenkezőleg, ezek újabb viták és további válságok okozói voltak és vannak. Nyilvánvaló, hogy a német politikusok olyan rosszul átgondolt megoldásokat erőltetnek Brüsszelben, amelyek nem veszik figyelembe az összes ország igényeit.”

A Jan Olszewski-kormány volt védelmi minisztere szerint Németország sokat tett azért az elmúlt években, hogy a Lengyelországgal való szövetségkötés ne legyen lehetséges. Parys felidézte, hogy júliusban Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung lapban nyíltan beszélt a hatalom európai központosításáról.

A kancellár annak ellenére erőlteti ezt, hogy május 9-én 13 állam kategorikusan tiltakozott az egyhangúság eltörlése ellen az EU-ban. Nem akarunk semmilyen idegen hatalmat Lengyelország felett. A lengyelek nem erre szavaztak, amikor csatlakoztak az EU-hoz. A lengyelek szövetségeseket keresnek, nem pedig egy külföldi felügyelőbizottságot a lengyel kormány felett!

– érvelt a volt védelmi miniszter. Hozzátette: egyetlen demokrata sem fogadhatja el, hogy egy választott kormány demokratikus legitimációval nem rendelkező szervektől függjön. Úgy vélem, hogy az EU az önkéntes együttműködés eszköze. Aki szuperállammá akarja alakítani, az megtagadja az európai közösség elveit, amelyet Schumann, Monnet, Gasperi és Adenauer hozott létre. Az EU-ban a vétójog a kisebb államok érdekeinek védelmét garantálja a német nacionalizmussal szemben. Ez a jog az EU-ban a szervezeten belüli demokrácia garanciájaként szükséges” – magyarázta Parys.

Borítókép: A  Jan Olszewski-kormány egykori védelmi minisztere, Jan Parys  (Forrás: PAP/Tomasz Gzell)