Vlagyimir Putyin bejelentette a négy ukrán régió elcsatolását

Az orosz elnök elmondta, ezek a területek most már örökké Oroszország részei.

(L-R) The Moscow-appointed heads of Kherson region Vladimir Saldo and Zaporizhzhia region Yevgeny Balitsky, Russian President Vladimir Putin, Donetsk separatist leader Denis Pushilin and Lugansk separatist leader Leonid Pasechnik react after signing treaties formally annexing four regions of Ukraine Russian troops occupy, at the Kremlin in Moscow on September 30, 2022. (Photo by Mikhail METZEL / SPUTNIK / AFP) Fotó: AFP/Mikhail METZEL / SPUTNIK

– Ez milliók akarata! – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, mielőtt hivatalosan is annektálta volna a négy ukrán régiót. Az elnök hozzátette, hogy hősnek tart minden férfit, akik ebben a különleges hadműveletben harcoltak és haltak meg. – Ők Oroszország büszkeségei – jelentette ki, majd a ceremónián résztvevőktől egy perc néma csendet kért, hogy emlékezzenek az elhunytakra.

Putyin a Szovjetunióról is beszélt, kiemelve, hogy annak összeomlásakor nem kérdezték meg a lakosokat arról, hogy mit szeretnének, ehelyett inkább szembementek az akaratukkal, nem törődve a következményekkel. – De mindez elmúlt, nem számít ma már – mondta az elnök.

– Nincs erősebb az emberek akaratánál, amely kulturális és nyelvi alapokra támaszkodik. Ez az akarat pedig mindig utat talál magának – tette hozzá Putyin elnök, majd úgy folytatta:

Az elnyomó kijevi vezetésnek az eszébe kell vésnie, hogy a herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki emberek a mi polgáraink. Örökké!

– nyomatékosította szavait, amelyet a jelenlévők tapsviharral fogadtak.

Az orosz államfő felszólította a kijevi vezetést, hogy függessze fel minden katonai tevékenységét és a háborút, amelyet ők robbantottak ki még 2014-ben, majd kijelentette, hogy ők továbbra is nyitottak a tárgyalásokra. Ugyanakkor nem hajlandók tárgyalni Oroszország új területeiről, hiszen az ott élők kinyilvánították az akaratukat.

Ezt Kijevnek tiszteletben kell tartania

– tette hozzá. 

Putyin elnök biztosította a Kelet- és Dél-Ukrajnában élőket, hogy Moszkva gondoskodni fog róluk, iskolákat, kórházakat építenek majd, és fokozott figyelmet fordítanak a területek biztonságára is.

Az elnök többek között emlékeztette a jelenlévőket, hogy az igazi ellenség a Nyugat, amely álszent a saját tetteivel szemben, és sosem tudta elfogadni Oroszország erejét vagy nagyszerűségét, a létét pedig egyenesen fenyegetésnek tekinti.

De nekik nincs szükségük Oroszországra, nekünk viszont igen. Vissza kell állítanunk a történelmi egységünket [...], az igazság a mi oldalunkon áll!

 – zárta a gondolatait az orosz elnök.

Putin signs decree annexing 4 Ukrainian regions. pic.twitter.com/hOnGbVCETS

— Aldin 🇧🇦 (@tinso_ww) September 30, 2022

Noha péntekre virradó éjjel Oroszország még csak elismerte az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyék függetlenségét, péntek délután négy régió – az említett megyéken kívül a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság – elcsatolása mellett döntött. Moszkva a múlt hét pénteken kezdődött és keddig tartó népszavazás eredményével magyarázta a döntését, ám ennek legitimitását rajtuk kívül senki sem fogadja el.

Az Egyesült Államok soha, de soha nem fogja elismerni Oroszország igényét a szuverén ukrán területekre

– mondta csütörtök este Joe Biden amerikai elnök.

Olaf Scholz német kancellár egy minapi interjújában hasonlóan fogalmazott: – Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét.

Orosz szempontból ezek ugyan érvényesek és eredményesek voltak, hiszen a részvétel 63 és 86 százalék között alakult, és a válaszadók 87 és 99 százaléka a területek Oroszországhoz való csatolása mellett foglalt állást.

Ugyanakkor – a népszavazás nemzetközi illegitim megítélése mellett – az eredmények nem tükrözik azt, hogy rengetegen elmenekültek az említett területekről a háború és megszállás miatt, valamint Oroszország nem is uralja a négy terület mindegyikének egészét. A szakadár Luhanszki Népköztársaság az egyetlen megye, ami teljes mértékben orosz befolyás alatt áll, ám Donyeck esetében ez nagyjából csupán a megye felét jelenti.

Forrás: Magyar Nemzet

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a népszavazásokat követően úgy fogalmazott, hogy alapvetően változik meg a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett népszavazás nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után.

Peszkov pénteken már megerősítette, hogy az új területeket ért ukrán csapásokat Moszkva maga ellen irányuló agresszióként fogja értelmezni.

A lapunknak adott korábbi interjújában Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa és a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: 

Ha a négy, szóban forgó megyét orosz területté nyilvánítják, akkor orosz szempontból meglesz a jogi alapja annak, hogy Moszkva honvédő háborúvá minősítse a jelenlegi különleges katonai műveletet

Majd hozzátette: – A Nyugat és Oroszország közötti nyílt összecsapást sem 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor, sem most nem vállalták a nyugati vezetők, mivel Moszkva kezében súlyos adu van, mégpedig a nukleáris fegyverek – húzta alá.

A szakértő azonban úgy véli, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés csupán retorikai húzás az oroszok részéről, és a gyakorlatban nem folyamodnának ezekhez.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és az elcsatolt régiók vezetői (Forrás: Szputnyik/AFP/Mikhail Metzel)