A dél-amerikai országok sem pártolják Kijev fegyverekkel való ellátását

Sorra utasítják vissza a dél-amerikai országok, hogy fegyverekkel támogassák Ukrajnát az oroszok elleni háborúban: Brazília, Argentína és Kolumbia is megtagadta, hogy az Egyesült Államokat és az Európai Unió tagállamainak egy részét követve fegyvereket küldjenek Kijevnek. Noha első hivatalos dél-amerikai útján Olaf Scholz német szövetségi kancellár igyekezett fegyverfelajánlásokat gyűjteni, a térség országai továbbra is a békét sürgetik.

2023. 01. 30. 16:08
FERNÁNDEZ, Alberto; SCHOLZ, Olaf
Buenos Aires, 2023. január 29. Az argentin elnökség által közreadott képen Alberto Fernandez argentin elnök (j) és Olaf Scholz német kancellár megbeszélést folytat Buenos Airesben 2023. január 28-án. MTI/EPA/Argentin elnökség Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kolumbia is hasonló álláspontot képvisel a kérdésben, noha nem kevés amerikai nyomás érte az országot, hogy küldjön fegyvereket Kijevnek.

– A legjobb, ami most az emberiséggel történhet, az az Ukrajna és Oroszország közötti béke, és nem a háború meghosszabbítása

– mutatott rá Gustavo Petro, Kolumbia baloldali elnöke, aki szintén nem támogatja Kijev fegyverekkel való segítését.

Német kormánytisztviselők szerint az Ukrajnától való távolság miatt képviselnek a latin-amerikai országok merőben eltérő álláspontot a fegyverszállítmányok kérdésében. Abban azonban egyetértenek a Nyugattal, hogy minél előbb pontot kell tenni a háború végére és békére van szükség.

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök még szeptemberben konkrét béketervezetet is bemutatott: azt javasolta, hogy az ENSZ hozzon létre egy közvetítő bizottságot Narendra Modi indiai miniszterelnök, António Guterres ENSZ-főtitkár és Ferenc pápa részvételével, akik legalább ötéves fegyverszünetet megcélozva közvetítenének Putyin és Zelenszkij között. A javaslat azonban negatív visszhangot kapott, elsősorban Kijev részéről: Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó ugyanis „orosz tervnek” nevezte a mexikói javaslatot, és szerinte csupán időt adnának Moszkvának egy újabb nagy offenzíva előtt.

A Nyugattal ellentétben a latin-amerikai országok szankciókat sem vezettek be Moszkva ellen, több állam gazdasága ugyanis a keleti nagyhatalomtól függ: a műtrágya zömét például Oroszországtól szerzik be, Peru Oroszországba irányuló gyümölcsexportja pedig az elmúlt öt évben közel 30 százalékkal nőtt.

 

Borítókép: Az argentin elnökség által közreadott képen Alberto Fernandez argentin elnök (j) és Olaf Scholz német kancellár megbeszélést folytat Buenos Airesben 2023. január 28-án (Fotó: MTI/EPA/Argentin elnökség)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.