– Azt láthattuk, hogy ez nem egy egyszerű döntés volt, hanem egy hosszú, politikai háttéralkut követően döntött úgy Németország, hogy ilyenfajta fegyvereket szállít Ukrajnának, hiszen a korábbiakban számos más eszközt szállított, a sisakoktól kezdve egészen az önjáró tüzérségi eszközökig. Itt a kérdés valószínűleg az lehetett a német politikai döntéshozók számára, hogy nem akartak az első olyan nyugati állam lenni, amely nyugati harckocsikat szállít Ukrajnának – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője, hogy a hezitálás ellenére miért döntött mégis úgy Berlin, hogy támogatja az ukránokat Leopard 2 A6 típusú harckocsikkal.
Megosztott a német társadalom a tankszállítással kapcsolatban
A sokáig tartó habozás ellenére úgy döntött az Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány, hogy tizennégy Leopard 2 A6 típusú harckocsit küld Ukrajnának, támogatásul az oroszok elleni háborúban. Noha a német társadalomban egyre csökken a fegyverszállítmányokat pártolók aránya, Berlinnek nem maradt túl nagy mozgástere, miután az Egyesült Államok mellett egyre több európai kormány sürgette a tankok szállítását. Arról, hogy milyen út vezette idáig a szövetségi kormányt, Dobrowiecki Péterrel, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.

A szakértő hozzátette, a döntés meghozatalában szerepet játszott a britek bejelentése is, miszerint Challenger 2 harckocsikat szállítanak Kijevnek, továbbá a Németországot érő európai és amerikai nyomás, hogy engedélyezze a német gyártású tankok szállítását.
Sajtóhírek szerint az Egyesült Államok nagyon rossz néven vette, hogy Németország tőlük tette függővé a tankok szállítását, és a ramsteini megbeszélést követően nyilvánvalóvá vált, hogy ha Németország nem szállítana tankokat, úgy elszigetelődne mind a NATO, mind pedig az Európai Unió többségének szemében
– mondta az elemző.
Az Olaf Scholz kancellár vezette, hárompárti kormánykoalíción belül sokáig nem volt egyetértés a komolyabb fegyverek szállítását illetően: a szociáldemokraták (SPD) ugyanis eleinte vonakodtak igent mondani a halálos fegyverekre, míg a Zöldek és a liberális FDP sürgette Kijev támogatását. Dobrowiecki Péter szerint „a német kormány egyre inkább úgy érezte, hogy ebben a nemzetközi helyzetben nem nagyon adódik más lehetőség, minthogy a szállítás mellett döntsön”.
A szakértőt arról is kérdeztük, hogy mi történt a Zöldek híres békepártiságával? Dobrowiecki Péter elmondta, a Zöldek gyökerei a 70-es és 80-as évekbeli atomenergia-ellenes, nyugatnémet békemozgalomban rejlenek, azonban a párt korábban is bebizonyította, hogy tud pragmatikusabban is politizálni. „Egy tabut ledöntve engedélyezték azt, hogy a német kormány és ezzel Németország részt vegyen a Jugoszlávia elleni NATO-fellépésben” – idézte fel a Magyar–Német Intézet munkatársa az 1990-es évek végén zajló koszovói háború egyik legmeghatározóbb eseményét, amikor a NATO Jugoszlávia városait bombázta.
A német társadalom azonban egyre inkább megosztott abban a kérdésben, hogy szükséges-e fegyverrel támogatni Ukrajnát. Dobrowiecki Péter felmérésekre hivatkozva elmondta, a lakosság többsége továbbra is kiáll a fegyverszállítások mellett, ám csökkenő tendenciát lehet látni.
Hangsúlyozta, kérdéses ugyanakkor, hogy ha a konfliktus akár éveken át elhúzódik, megmarad-e a németek támogatottsága. A legfrissebb, a Leopard 2 harckocsik szállítása kapcsán készített felmérések is alátámasztják a szakértő álláspontját. Az ARD tévécsatorna felméréséből kiderül: a megkérdezettek 46 százaléka támogatja a harckocsik küldését, 43 százalékuk viszont ellenzi – utóbbiak csoportját elsősorban a kelet-németországiak és a 18–34 év közötti fiatal felnőttek alkották. A politikai nézetek tekintetében pedig a jobboldali Alternatíva Németországért támogatói ellenezték leginkább a harckocsik szállítását. A YouGov brit közvélemény-kutató cég felmérése hasonló eredményekre mutatott rá: a résztvevők 45 százaléka ellenezte a Leopard 2 harckocsik küldését és csupán 33 százalékuk támogatta azt.
Borítókép: A német hadsereg Leopard 2 harckocsiját vezeti egy szlovák katona a németországi Alsó-Szászország tartományban 2022. november 24-én (Fotó: AFP/Philipp Schulze)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Netanjahu Budapestre érkezik
Orbán Viktor meghívására érkezik Budapestre az izraeli kormányfő.

A béketörekvések ellen lobbizik Berlin
A német külügyminiszter az amerikai tárgyalásokat kritizálta.

Az SPD és a CDU/CSU most éppen a nyugdíjak jövőjéről vitatkozik
A CDU terve növelheti az időskori szegénységet.

Irán atomfegyverrel fenyegetőzik
A legfelsőbb vezető szerint a nyugati provokáció nem maradhat válasz nélkül.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Teljesen alaptalan vádakkal támadják Erdő Pétert

Botrány Magyar Péter körmendi fórumán: a Tisza Párt elnöke szerint a szólásszabadság csak neki jár, a kritikusai hallgassanak

Megállíthatatlan: az Esztergomi bazilikánál is nagyobb aszteroida közeledik

Ez mindent megváltoztathat: fontos bejelentést tett Trump Muskkal kapcsolatban

Viharos időszak vagy új szerelem? Ezeknek a csillagjegynek sorsfordító hónapja lesz!

Pankotai Lili forradalmat hirdetett, miután megállapította, hogy „a magyar demokrácia elbukott”

Szabó Bálint már megint a Dunába ugrott + videó

Pokolian izgalmas meccset játszott a Fradi a BL-ben

Haaland miatt a Manchester City az éjjel közleményt adott ki, nagy a baj + videó

A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat

Elfogyott az oroszok türelme, lebuktatták Ukrajnát

Trump történelmi jelentőségű döntést hozott
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Netanjahu Budapestre érkezik
Orbán Viktor meghívására érkezik Budapestre az izraeli kormányfő.

A béketörekvések ellen lobbizik Berlin
A német külügyminiszter az amerikai tárgyalásokat kritizálta.

Az SPD és a CDU/CSU most éppen a nyugdíjak jövőjéről vitatkozik
A CDU terve növelheti az időskori szegénységet.

Irán atomfegyverrel fenyegetőzik
A legfelsőbb vezető szerint a nyugati provokáció nem maradhat válasz nélkül.