A szakértő hozzátette, a döntés meghozatalában szerepet játszott a britek bejelentése is, miszerint Challenger 2 harckocsikat szállítanak Kijevnek, továbbá a Németországot érő európai és amerikai nyomás, hogy engedélyezze a német gyártású tankok szállítását.
Sajtóhírek szerint az Egyesült Államok nagyon rossz néven vette, hogy Németország tőlük tette függővé a tankok szállítását, és a ramsteini megbeszélést követően nyilvánvalóvá vált, hogy ha Németország nem szállítana tankokat, úgy elszigetelődne mind a NATO, mind pedig az Európai Unió többségének szemében
– mondta az elemző.
Az Olaf Scholz kancellár vezette, hárompárti kormánykoalíción belül sokáig nem volt egyetértés a komolyabb fegyverek szállítását illetően: a szociáldemokraták (SPD) ugyanis eleinte vonakodtak igent mondani a halálos fegyverekre, míg a Zöldek és a liberális FDP sürgette Kijev támogatását. Dobrowiecki Péter szerint „a német kormány egyre inkább úgy érezte, hogy ebben a nemzetközi helyzetben nem nagyon adódik más lehetőség, minthogy a szállítás mellett döntsön”.
A szakértőt arról is kérdeztük, hogy mi történt a Zöldek híres békepártiságával? Dobrowiecki Péter elmondta, a Zöldek gyökerei a 70-es és 80-as évekbeli atomenergia-ellenes, nyugatnémet békemozgalomban rejlenek, azonban a párt korábban is bebizonyította, hogy tud pragmatikusabban is politizálni. „Egy tabut ledöntve engedélyezték azt, hogy a német kormány és ezzel Németország részt vegyen a Jugoszlávia elleni NATO-fellépésben” – idézte fel a Magyar–Német Intézet munkatársa az 1990-es évek végén zajló koszovói háború egyik legmeghatározóbb eseményét, amikor a NATO Jugoszlávia városait bombázta.
A német társadalom azonban egyre inkább megosztott abban a kérdésben, hogy szükséges-e fegyverrel támogatni Ukrajnát. Dobrowiecki Péter felmérésekre hivatkozva elmondta, a lakosság többsége továbbra is kiáll a fegyverszállítások mellett, ám csökkenő tendenciát lehet látni.
Hangsúlyozta, kérdéses ugyanakkor, hogy ha a konfliktus akár éveken át elhúzódik, megmarad-e a németek támogatottsága. A legfrissebb, a Leopard 2 harckocsik szállítása kapcsán készített felmérések is alátámasztják a szakértő álláspontját. Az ARD tévécsatorna felméréséből kiderül: a megkérdezettek 46 százaléka támogatja a harckocsik küldését, 43 százalékuk viszont ellenzi – utóbbiak csoportját elsősorban a kelet-németországiak és a 18–34 év közötti fiatal felnőttek alkották. A politikai nézetek tekintetében pedig a jobboldali Alternatíva Németországért támogatói ellenezték leginkább a harckocsik szállítását. A YouGov brit közvélemény-kutató cég felmérése hasonló eredményekre mutatott rá: a résztvevők 45 százaléka ellenezte a Leopard 2 harckocsik küldését és csupán 33 százalékuk támogatta azt.
Borítókép: A német hadsereg Leopard 2 harckocsiját vezeti egy szlovák katona a németországi Alsó-Szászország tartományban 2022. november 24-én (Fotó: AFP/Philipp Schulze)
