– Azt láthattuk, hogy ez nem egy egyszerű döntés volt, hanem egy hosszú, politikai háttéralkut követően döntött úgy Németország, hogy ilyenfajta fegyvereket szállít Ukrajnának, hiszen a korábbiakban számos más eszközt szállított, a sisakoktól kezdve egészen az önjáró tüzérségi eszközökig. Itt a kérdés valószínűleg az lehetett a német politikai döntéshozók számára, hogy nem akartak az első olyan nyugati állam lenni, amely nyugati harckocsikat szállít Ukrajnának – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője, hogy a hezitálás ellenére miért döntött mégis úgy Berlin, hogy támogatja az ukránokat Leopard 2 A6 típusú harckocsikkal.
Megosztott a német társadalom a tankszállítással kapcsolatban
A sokáig tartó habozás ellenére úgy döntött az Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány, hogy tizennégy Leopard 2 A6 típusú harckocsit küld Ukrajnának, támogatásul az oroszok elleni háborúban. Noha a német társadalomban egyre csökken a fegyverszállítmányokat pártolók aránya, Berlinnek nem maradt túl nagy mozgástere, miután az Egyesült Államok mellett egyre több európai kormány sürgette a tankok szállítását. Arról, hogy milyen út vezette idáig a szövetségi kormányt, Dobrowiecki Péterrel, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.

A szakértő hozzátette, a döntés meghozatalában szerepet játszott a britek bejelentése is, miszerint Challenger 2 harckocsikat szállítanak Kijevnek, továbbá a Németországot érő európai és amerikai nyomás, hogy engedélyezze a német gyártású tankok szállítását.
Sajtóhírek szerint az Egyesült Államok nagyon rossz néven vette, hogy Németország tőlük tette függővé a tankok szállítását, és a ramsteini megbeszélést követően nyilvánvalóvá vált, hogy ha Németország nem szállítana tankokat, úgy elszigetelődne mind a NATO, mind pedig az Európai Unió többségének szemében
– mondta az elemző.
Az Olaf Scholz kancellár vezette, hárompárti kormánykoalíción belül sokáig nem volt egyetértés a komolyabb fegyverek szállítását illetően: a szociáldemokraták (SPD) ugyanis eleinte vonakodtak igent mondani a halálos fegyverekre, míg a Zöldek és a liberális FDP sürgette Kijev támogatását. Dobrowiecki Péter szerint „a német kormány egyre inkább úgy érezte, hogy ebben a nemzetközi helyzetben nem nagyon adódik más lehetőség, minthogy a szállítás mellett döntsön”.
A szakértőt arról is kérdeztük, hogy mi történt a Zöldek híres békepártiságával? Dobrowiecki Péter elmondta, a Zöldek gyökerei a 70-es és 80-as évekbeli atomenergia-ellenes, nyugatnémet békemozgalomban rejlenek, azonban a párt korábban is bebizonyította, hogy tud pragmatikusabban is politizálni. „Egy tabut ledöntve engedélyezték azt, hogy a német kormány és ezzel Németország részt vegyen a Jugoszlávia elleni NATO-fellépésben” – idézte fel a Magyar–Német Intézet munkatársa az 1990-es évek végén zajló koszovói háború egyik legmeghatározóbb eseményét, amikor a NATO Jugoszlávia városait bombázta.
A német társadalom azonban egyre inkább megosztott abban a kérdésben, hogy szükséges-e fegyverrel támogatni Ukrajnát. Dobrowiecki Péter felmérésekre hivatkozva elmondta, a lakosság többsége továbbra is kiáll a fegyverszállítások mellett, ám csökkenő tendenciát lehet látni.
Hangsúlyozta, kérdéses ugyanakkor, hogy ha a konfliktus akár éveken át elhúzódik, megmarad-e a németek támogatottsága. A legfrissebb, a Leopard 2 harckocsik szállítása kapcsán készített felmérések is alátámasztják a szakértő álláspontját. Az ARD tévécsatorna felméréséből kiderül: a megkérdezettek 46 százaléka támogatja a harckocsik küldését, 43 százalékuk viszont ellenzi – utóbbiak csoportját elsősorban a kelet-németországiak és a 18–34 év közötti fiatal felnőttek alkották. A politikai nézetek tekintetében pedig a jobboldali Alternatíva Németországért támogatói ellenezték leginkább a harckocsik szállítását. A YouGov brit közvélemény-kutató cég felmérése hasonló eredményekre mutatott rá: a résztvevők 45 százaléka ellenezte a Leopard 2 harckocsik küldését és csupán 33 százalékuk támogatta azt.
Borítókép: A német hadsereg Leopard 2 harckocsiját vezeti egy szlovák katona a németországi Alsó-Szászország tartományban 2022. november 24-én (Fotó: AFP/Philipp Schulze)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Iráni külügyminiszter: Teherán kész új fejezetet nyitni az iráni–libanoni kapcsolatokban
Irán kész új fejezetet nyitni a Libanonnal fennálló kapcsolataiban – jelentette ki kedden Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Bejrútban, Navaf Szalám libanoni miniszterelnökkel és Juszef Raddzsi külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán.

Donald Trump szerint ez egy éve még elképzelhetetlen lett volna az orosz–ukrán háborúban
A Fehér Ház szóvivője részleteket közölt arról, hogyan látja Trump a konfliktust.

Döntés születhet Ilaria Salis mentelmi ügyéről
Az olasz szélsőbaloldali aktivistával szemben 2023-ban kivizsgálást indítottak a magyar hatóságok, de az olasz szélsőbal képviselőnek jelölte az Európai Parlamentbe. Az olaszok is türelmetlenül várják, hogy tisztázódjon végre Salis ügye.

Zelenszkijnek üzent a megválasztott lengyel elnök
Nemcsak jó párbeszédre van szükség, hanem a régóta megoldatlan történelmi kérdések rendezésére is – fogalmazott Karol Nawrocki.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség

Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb

Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...

Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről

Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!

Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka

Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára

Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol

Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó

A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet

Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt

Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Iráni külügyminiszter: Teherán kész új fejezetet nyitni az iráni–libanoni kapcsolatokban
Irán kész új fejezetet nyitni a Libanonnal fennálló kapcsolataiban – jelentette ki kedden Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Bejrútban, Navaf Szalám libanoni miniszterelnökkel és Juszef Raddzsi külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán.

Donald Trump szerint ez egy éve még elképzelhetetlen lett volna az orosz–ukrán háborúban
A Fehér Ház szóvivője részleteket közölt arról, hogyan látja Trump a konfliktust.

Döntés születhet Ilaria Salis mentelmi ügyéről
Az olasz szélsőbaloldali aktivistával szemben 2023-ban kivizsgálást indítottak a magyar hatóságok, de az olasz szélsőbal képviselőnek jelölte az Európai Parlamentbe. Az olaszok is türelmetlenül várják, hogy tisztázódjon végre Salis ügye.

Zelenszkijnek üzent a megválasztott lengyel elnök
Nemcsak jó párbeszédre van szükség, hanem a régóta megoldatlan történelmi kérdések rendezésére is – fogalmazott Karol Nawrocki.