Tovább nőtt a migrációs nyomás, kudarcos az uniós politika

Csaknem hétszázezerre nőtt azon harmadik országbeliek száma az Európai Unióban, akiknek a menedékkérelmét elutasították, de nem hagyták el a blokk területét. Egyre nagyobb a nyomás Brüsszelen, hogy elejét vegye a migránsok illegális európai tartózkodásának, ezért az Európai Bizottság olyan javaslattal állt elő a napokban, amely a visszaküldési folyamatokat gyorsítaná fel. A stratégiaváltás szükségességét jelzik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai is: 2016 óta ugyanis a legtöbb illegális határátlépést tavaly regisztrálták.

Saint-Denis, 2020. november 17. Illegális bevándorlók az A1-es autópálya mellett, Párizs északi elõvárosában, Saint-Denisben lévõ táboruk kiürítésére készülnek 2020. november 17-én. Késõbb a francia rendõrség felszámolta a mintegy 2500 migráns táborát. MTI/EPA/Yoan Valat Fotó: Yoan Valat

Több mint 327 ezren jutottak be tavaly Európába illegálisan, a Franciaországot és az Egyesült Királyságot összekötő La Manche csatornán átkelő 71 ezer migránssal együtt pedig a négyszázezret súrolja az illegális határátlépések száma a kontinensen – derült ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex nemrégiben közzétett jelentéséből. 2016 óta nemcsak ez a legmagasabb érték, de 64 százalékos emelkedést is jelent a 2021-es évhez képest.

Noha a legtöbb migrációs útvonalon mérséklődött a forgalom, két útvonalon jelentős emelkedést tapasztalt a Frontex. A Törökország irányából, szárazföldön érkezők száma több mint duplájára, csaknem 43 ezerre emelkedett, emellett a hazánkat is magába foglaló nyugat-balkáni útvonalon erősödött jelentősen a forgalom: 136 százalékos növekedéssel ez lett ugyanis a legnépszerűbb vonal, több mint 146 ezren választották.

Az ügynökség egyúttal kiemelte jelentésében, hogy az összes illegális határátlépés 45 százalékát a Nyugat-Balkánon regisztrálták.

A származási országokat tekintve továbbra is a háború és humanitárius válság sújtotta országokat hagyják el legtöbben, Szíriából és Afganisztánból érkezett a migránsok zöme. A Frontex adatai szerint a szíriaiak száma majdnem duplájára, mintegy 94 ezerre emelkedett. Jelentős számban hagyták maguk mögött hazájukat az egyiptomiak is. Az észak-afrikai ország elsősorban tranzitország a szubszaharai térségből érkezőknek, de a helyiek közül is egyre többen indulnak meg Nyugatra. „Korábban az egyiptomiak többsége a tágabb arab régióba emigrált” – mutatott rá elemzésében Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet kutatója. A szakértő szerint a tendencián az változtathatott, hogy Egyiptom gazdasága korántsem teljesített jól, a problémákat az ukrajnai háború még inkább súlyosbította.

Közvetlenül az orosz inváziót követően a búza ára csaknem ötven százalékkal emelkedett Egyiptomban, és a drágulás, a hiány, valamint az infláció miatt sokan küzdenek azért, hogy az alapvető élelmiszereket be tudják szerezni

– fogalmazott.

 

Az elmúlt esztendőkben évről évre fokozódott az Európát érő migrációs nyomás, ezért az Európai Bizottság új stratégiára tett javaslatot kedden, melynek értelmében az uniós joggal és az alapjogi chartával összhangban növelnék az illegális migránsok hazatérésének arányát. „A javaslat szerint a visszaküldési folyamatokat gyorsítaná fel a testület, továbbá más országokkal együttműködve előmozdítaná a visszatérők reintegrációját” – írta az MTI a bizottság közleményére hivatkozva. Adataik szerint évente háromszázezer visszaküldési határozatot állítanak ki a hatóságok, azonban csak körülbelül hetvenezret hajtanak végre. Beszédesek a bizottság alatt működő Eurostat statisztikai hivatal adatai is: 2021-ben több mint 681 ezer, unión kívüli ország állampolgárról derült ki, illegálisan tartózkodik valamelyik uniós tagállamban.

A nagy része azoknak, akik szabálytalan módon érkeznek az EU-ba, nem szorul védelemre, ennek ellenére menedékkérelmet nyújtottak be. Ez óriási nyomás alá helyezi az uniós menekültügyi rendszert és a befogadási kapacitásokat

– szögezte le Ylva Johansson belügyi biztos.

A Migrációkutató Intézet gyorselemzésében azonban rámutat: a dokumentum inkább a már megtett lépések összefoglalásának tűnik, mint az európai migrációs vita újraindításához szükséges javaslatnak. Uniós diplomatákat idézve hozzáteszik, az a probléma a tervezettel, hogy általában véve nem elég ambiciózus a blokk migrációs politikájával kapcsolatban.

Borítókép:Illegális bevándorlók az A1-es autópálya mellett, Párizs északi elővárosában, Saint-Denisben lévő táboruk kiürítésére készülnek 2020. november 17-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)