– Argentína és Latin-Amerika nem tervez fegyvereket küldeni sem Ukrajnába, sem más konfliktusövezetbe – szögezte le Alberto Fernández baloldali argentin elnök, miután Olaf Scholz német szövetségi kancellárral tárgyalt hétvégén. A kancellár elsősorban azért utazott a térségbe, hogy a nyugati oroszellenes szankciók következtében meggyengült német gazdaságot dél-amerikai üzleti megállapodásokkal élénkítse fel, ám a kormány tisztviselői arra hívták fel a figyelmet, Scholz egyúttal növelni szeretné Ukrajna nemzetközi támogatását – különösen a fegyverellátmányok területén. Fernández korábban bírálta Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt, az elnök azonban békét sürget az eszkaláció helyett.
Nem Argentína az egyetlen latin-amerikai ország, amely nemet mondott a fegyverszállítmányokra.
Miután Berlin bejelentette, hogy tankokat küld Ukrajnának, arra kérte a szövetségi kormány Brazíliát, hogy lőszerrel csatlakozzon a fegyverszállítmányokhoz, ám ezt Luiz Inácio Lula da Silva, a dél-amerikai ország baloldali elnöke elutasította.
Lula ráadásul korábban a szankciók ellen is felszólalt, mondván, azok az atomháború kitörésének veszélyével fenyegetnek. Elnökválasztási kampánya során még az amerikai elnököt, Joe Bident is bírálta. – Hogyan mondhatja a világ vezető gazdasági hatalma, hogy a gyerekeknek nem tudnak tejet adni, miután Biden elnök bejelentette, hogy 40 milliárd dollárért vásárol fegyvereket Ukrajnának? – tette fel a kérdést az akkori elnökjelölt. Lula szerint Oroszországnak nem lett volna szabad megtámadnia nyugati szomszédját, ám álláspontja szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legalább ugyanannyira felelős a kialakult helyzetért, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Orosz–ukrán háború
