Mindeközben Jair Bolsonaro sem tartott az amerikaiakkal az oroszellenes szankciók terén.
Bár Brazília elítélte az orosz agressziót az ENSZ közgyűlésében tartott szavazáson, a dél-amerikai ország továbbra is importál műtrágyát és kőolajat Oroszországból.
A hivatalban lévő brazil államfő is részben Zelenszkijt tette felelőssé a konfliktusért, mondván, az ukránok egy humoristára bízták nemzetük sorsát. Bolsonaro mindössze egy héttel a háború kirobbanása előtt utazott el Moszkvába, ahol Putyinnal egyetemben kiállt a nemzetközi jogra támaszkodó, többpólusú világrend mellett.
Az argentin elnök, Alberto Fernández is február elején tett látogatást Moszkvában, ahol kijelentette: azon dolgozik, hogy Argentína kiszabaduljon az Egyesült Államok és a Nemzetközi Valutaalap szorításából, ezért fontos számára az Oroszországgal való szorosabb együttműködés.
A partnerség jeleként legelőször Oroszország látta el Argentínát koronavírus elleni vakcinákkal tavaly. Brazil politikustársaihoz hasonlóan Alberto Fernández is a mielőbbi békekötést sürgeti, mondván, az élelmiszerek és az energia drágulása révén egész Latin-Amerika megszenvedi a háború következményeit.
A baloldali latin-amerikai politikusok és pártok általában ellenségesebben viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, melyet gyakran kizsákmányoló országnak tartanak. Ugyanakkor jobboldali államfőként Jair Bolsonaro szoros kapcsolatot ápolt Donald Trump volt amerikai elnökkel. Egyes elemzők szerint mindemellett Putyin az Egyesült Államok (már a háború előtti) ukrajnai beavatkozása miatt fűzte szorosabbra kapcsolatait Dél-Amerikával az USA „hátsó udvarában”.
Borítókép: Az elnökválasztáson induló Luiz Inácio Lula da Silva korábbi brazil államfő kampányol Brazíliavárosban 2022. július 12-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Joédson Alves)
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!