– A kubai rakétaválság óta először olvashatunk arról cikkeket nap mint nap, hogy az atomfegyverek mekkora kockázatot jelentenek. Felelőtlen dolog nem a béke lehetőségét keresni – nyilatkozta a Bloomberg amerikai hírügynökségnek Celso Amorim volt brazil külügyminiszter, Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil államfő külpolitikai tanácsadója.
Mint mondta, az Oroszország elleni nyugati szankciók az atomháború kitörésének veszélyével fenyegetnek.
Értelmetlennek nevezte a büntetőintézkedéseket abból a szempontból is, hogy Oroszországot szorosabb partnerség kialakítására kényszeríti Kínával, az Egyesült Államok másik fő gazdasági és katonai riválisával. Hozzátette: ha Lula kerül hatalomra, ő nem fog szankciós politikát alkalmazni.
Az október 2-án tartandó brazíliai elnökválasztáson a munkáspárti Lula lesz a jobboldali, hivatalban lévő államfő, Jair Bolsonaro legfőbb kihívója. Lula 2003 és 2010 között vezette a dél-amerikai országot. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Lulának tíz százalékpontos az előnye Bolsonaróval szemben.
Az Egyesült Államoknak nagy a politikai befolyása. Biden sokat tehetett volna azért, hogy ne legyen konfliktus, ehelyett feltüzelte azt
– közölte a Time magazinnak adott interjúban májusban a 76 éves Lula, aki szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az őt hergelő Washington ugyanannyira felelősök a háború kirobbantásáért, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Ön kedves humorista volt, de ne azért csináljon háborút, hogy szerepelhessen a tévében
– kritizálta Lula Zelenszkijt, aki az utóbbi hónapokban – videókapcsolaton keresztül – rendszeresen felszólalt a nyugati szövetségesek parlamentjei előtt. Lula szerint Zelenszkijnek és Joe Biden amerikai elnöknek is személyesen kellett volna tárgyalnia Putyinnal a konfliktus elkerülése érdekében. – Ezt a fajta viselkedést várná el az ember egy vezetőtől – hangsúlyozta. A volt brazil elnök szerint más országok fizetik meg Washington oroszellenes lépéseinek az árát, s ha újraválasztják, azt ígéri, „Brazília ismét főszereplője lesz a nemzetközi politikának, s bebizonyítjuk, van lehetőség jobb világot teremteni”.
Mindeközben Jair Bolsonaro sem tartott az amerikaiakkal az oroszellenes szankciók terén.
Bár Brazília elítélte az orosz agressziót az ENSZ közgyűlésében tartott szavazáson, a dél-amerikai ország továbbra is importál műtrágyát és kőolajat Oroszországból.
A hivatalban lévő brazil államfő is részben Zelenszkijt tette felelőssé a konfliktusért, mondván, az ukránok egy humoristára bízták nemzetük sorsát. Bolsonaro mindössze egy héttel a háború kirobbanása előtt utazott el Moszkvába, ahol Putyinnal egyetemben kiállt a nemzetközi jogra támaszkodó, többpólusú világrend mellett.
Az argentin elnök, Alberto Fernández is február elején tett látogatást Moszkvában, ahol kijelentette: azon dolgozik, hogy Argentína kiszabaduljon az Egyesült Államok és a Nemzetközi Valutaalap szorításából, ezért fontos számára az Oroszországgal való szorosabb együttműködés.
A partnerség jeleként legelőször Oroszország látta el Argentínát koronavírus elleni vakcinákkal tavaly. Brazil politikustársaihoz hasonlóan Alberto Fernández is a mielőbbi békekötést sürgeti, mondván, az élelmiszerek és az energia drágulása révén egész Latin-Amerika megszenvedi a háború következményeit.
A baloldali latin-amerikai politikusok és pártok általában ellenségesebben viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, melyet gyakran kizsákmányoló országnak tartanak. Ugyanakkor jobboldali államfőként Jair Bolsonaro szoros kapcsolatot ápolt Donald Trump volt amerikai elnökkel. Egyes elemzők szerint mindemellett Putyin az Egyesült Államok (már a háború előtti) ukrajnai beavatkozása miatt fűzte szorosabbra kapcsolatait Dél-Amerikával az USA „hátsó udvarában”.
Borítókép: Az elnökválasztáson induló Luiz Inácio Lula da Silva korábbi brazil államfő kampányol Brazíliavárosban 2022. július 12-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Joédson Alves)
Orosz–ukrán háború 
