Lapozó: A belgák egyharmada nem fizeti be téli energiaszámláit

Bevándorlóknak öltöznek az olasz egyetemisták · A svéd külügyi bizottság elnöke szerint fontos a szoros párbeszéd Magyarországgal · Enyhítik a szexuális zaklatásért elítéltek büntetését Spanyolországban · A belgák egyharmada készül arra, hogy télen nem fizeti be az energiaszámláit.

Bevándorlóknak öltöznek az olasz egyetemisták

A milánói Bicocca Egyetem színházi produkciójában a résztvevők batyuval a kezükben játszhatják el, hogy elindulnak Itália irányába, mintha ők is bevándorlók lennének. A kezdeményezők célja, hogy a közönség átélje az útnak induló, Olaszországban menedéket kérő emberek kiszolgáltatottságát. A színdarabban aktívan részt vevők kezébe csomagot adnak, majd zenével és képekkel illusztrált akadályokon kell keresztülhaladniuk, melyek az út során adódó nehézségeket szimbolizálják. A darab végén a diákok a beilleszkedés bonyodalmait is érzékelhetik. A produkcióban akadályként feltüntetett állomások – mint a dokumentumok kitöltésének nehézségei vagy az igazoltatások – valójában a bevándorlás legális formulái, melyek nemcsak a befogadó ország jogos elvárásai, hanem a bevándorló későbbi biztonságának garanciái is.

Forrás: ilgiornale.it

A svéd külügyi bizottság elnöke szerint fontos a szoros párbeszéd Magyarországgal

Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét a tagállamok közül Törökország és Magyarország még nem írta alá. A jobboldali svéd kormány szerint nem érinti a NATO-csatlakozási folyamatot, hogy Svédország élesen bírálja Magyarországot a jogállamisági elvek megsértésével kapcsolatban. A Svenska Dagbladet politikai napilap emlékeztet, hogy Magyarországgal szembeni kritikák egyebek mellett a korrupciót, valamint a bíróságok és a média függetlenségének korlátozását kifogásolják. A lap idézi Tompos Márton momentumos országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagját, aki szerint a svéd NATO-csatlakozás kérdése ütőkártya Orbán Viktor miniszterelnök kezében az uniós források megszerzésének érdekében. Jessika Roswall svéd EU-miniszter nem ért egyet a vélekedéssel, szerinte külön eljárásokról van szó, amelyek nincsenek befolyással egymásra. Roswall szerint a csatlakozási folyamat jól halad, ezért nem aggódik miatta. A svéd védelmi miniszter, Pal Jonson azt nyilatkozta a közrádiónak, hogy a magyar ígéret szerint Budapest december közepén veszi napirendre a ratifikációt. A svéd kormány együttműködő partnere és egyben a legnagyobb jobboldali párt, a Svéd Demokraták külpolitikai szóvivője, Aron Emilsson szerint csak a magyar parlament rossz időzítése miatt késik Budapest a ratifikálással. Emilsson, aki a Rikdsag külügyi bizottságának az elnöke is, ugyanakkor úgy véli, rendkívül fontos, hogy a svéd kormány párbeszédet folytasson Magyarországgal az Európai Bizottság által bonyolított eljárással párhuzamosan.

Forrás: Svenska Dagbladet

Enyhítik a szexuális zaklatásért elítéltek büntetését Spanyolországban

A szélsőbaloldali egyenlőségi minisztérium vezetője, Irene Montero szerint a bíróságok félreértelmezik az általuk kidolgozott és októberben életbe lépett „csak az igen jelent igent” nevű törvényt. Az új jogszabályok célja eredetileg a szexuális szabadság átfogó garantálása lett volna, most azonban a büntetési tételek enyhítését vonja maga után. A bántalmazás és testi sértés bűncselekményének egységesítésével kiszélesítették a büntetések körét, ugyanakkor alacsonyabb minimumokat állapítottak meg. A törvény kimondja, hogy a szexuális aktus a másik fél beleegyezése nélkül testi sértésnek minősül, amelynek minimális büntetési tétele a törvény szerint négy év, szemben a büntető törvénykönyvben szereplő hattal. Az új előírások miatt a bíróságok elkezdték átfogóan felülvizsgálni a szexuális bűncselekmények elkövetőinek büntetését. A madridi tartományi bíróság már két férfi ítéletét mérsékelte a jogharmonizáció hiánya miatt. Mindketten kiskorúakat zaklattak szexuálisan, és jelenleg úgy tűnik, kevesebb időt kell börtönben tölteniük. Irene Montero felháborodott a történteken, és bírálta a büntetés csökkentését. Közölte, hogy a probléma nem az ő törvényükkel, hanem annak felületes és széles körű értelmezésével van. Az Igazságszolgáltatási Tanács már 2021 februárjában figyelmeztette a tárcát, hogy a törvény elfogadásával lefelé módosíthatják majd azokat a büntetéseket, amelyekben a korábbi szabályozásnak megfelelően maximális büntetést szabtak ki. Manuela Torres, a jogásznők szövetségének szakembere szintén azt mondta, hogy már korábban is azért kritizálták a törvényt, mert szövegezésével teret adtak a büntetés-csökkentéseknek. Hasonló aggályokat fogalmaztak meg többen a transztörvénnyel kapcsolatban is, melyet szintén a szélsőbaloldali tárca dolgozott ki és akar erőszakosan elfogadtatni a parlamenttel még idén decemberben. A transztörvény nemváltásra vonatkozó sarkalatos és kidolgozatlan előírásai szintén teret adhatnak a szexuális visszaéléseknek. A szocialista kormány emiatt kezdte el blokkolni a törvény útját a kongresszus felé és nyújtott be mellé számos módosító javaslatot november elején.

Forrás: rtve.es

A belgák egyharmada nem fizeti be téli energiaszámláit

A Kantar közvélemény-kutató intézet, a La Libre Belgique hírportál és az RTBF közszolgálati média megbízásából készített nagy mintájú, reprezentatív felmérést az energiaválság és a klímakatasztrófa témájában. A megkérdezett belgák egyharmada kijelentette, nem fizeti be a téli energiaszámláit, ha nem tapasztal a szövetségi vagy regionális kormányzat részéről hatékony segítséget a lakosság terheinek enyhítésére. Területi megoszlásban a francia ajkú régió lakosai mutatkoztak a legelszántabbnak. A vallonoknak ugyanis csaknem a fele, 43 százaléka fogja megtagadni a számlák kifizetését állami segítség hiányában. A fővárosi régió lakóinak 28 százaléka, a flamandoknak pedig 29 százaléka nyilatkozott ugyanígy. A francia ajkú belgák nagyarányú „lázadását” a belga média azzal magyarázza, hogy az energiaárak a vallon régióban a legmagasabbak. A csillagászati összegekbe kerülő energia azonban nem csak a lakosságot hozza nehéz helyzetbe. Októberben több belgiumi energiaszolgáltató vállalat jelentette be, hogy átmenetileg nem fogad új ügyfeleket a vallon és/vagy a fővárosi régióban. Döntésüket azzal indokolták, hogy a brüsszeli és vallon szabályozás szerint a szolgáltatóknak akkor is hosszú hónapokon át biztosítaniuk kell az energiát a fogyasztóknak, ha azok tartósan nem egyenlítik ki a számlákat.

Forrás: brusselstimes.com

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)