Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője arra a kérdésre, hogy biztonságos-e ma Magyarországon az LMBTQI-közösség tagjának lenni, úgy válaszolt, először azt kell megválaszolni, mit jelent a közösség számára a biztonság. Szerinte a kérdésre a válasz az, hogy nem, de egész Európában ez a trend a jellemző. – Spanyolországban az LMBTQI-közösség kilenc százaléka meri megfogni párja kezét, ez az arány Magyarországon három százalék – sorolta az adatokat Dudits. Elmondta, a közhangulat tekintetében az elmúlt években kettős tendenciát tapasztalhatunk, úgy véli, az emberek nyitottabbak lettek az LMBTQI-személyek irányában, ezért egyre többen merik felvállalni nemi identitásukat és szexuális irányultságukat, ugyanakkor van egy negatív hullám is azt illetően, hogy nőtt az erőszakos megnyilvánulások száma a közösség tagjai ellen.
– A zaklatások egyénileg valóban tragikusak, hiszen mindannyiunk számára fontos, hogy az erőszak csökkenjen és biztonságos országban nőhessenek fel a gyerekek, ugyanakkor a statisztikákban azt látjuk, hogy a nemi identitást érintő bűncselekmények száma jelen pillanatban alig mérhető, vagyis nem releváns – reagált Dudits Luca felvetésére Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója.
Mint fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy nincs erőszak, hanem azt, hogy az erőszak egy globális probléma. A – főként nyugati eredetű – médiából csöpög az erőszak, amivel szemben eszközök hiányában nem tud fellépni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Hal Melinda főként ennek tudja be az erőszakos cselekmények egyre gyakoribb előfordulását. – Tennünk kell azért, hogy az erőszak globálisan csökkenjen – mondta a szakértő, rámutatva arra, hogy számos LMBTQI-közösségbe tartozó kliense van, akik gyakran elmondják neki, hogy ők azt szeretnék, ha nem kerülnének reflektorfénybe, pszichológiailag releváns közösség akarnak lenni, nem pedig egy kiemelt csoport, egyfajta kampányszereplők.
Radványi Viktória, a Budapest Pride elnöke arról beszélt, hogy rengeteg olyan levelet kapnak, amelyben LMBTQI-emberek azt tervezik, hogy hogy fognak külföldre költözni, pedig eredetileg nem akartak. – A jelenlegi politikai környezet és jogszabályok nem kedveznek a közösségnek, egyrészt a házasság és gyermekvállalás problémái, másrészt a nemváltás ellehetetlenítése miatt – magyarázta Radványi. Szerinte az alapvető kérdés az, hogy mennyire boldogulnak az LMBTQI-közösség tagjai, meg tudnak-e élni, mióta betiltották a „jogi” nemváltást, mert sokan kénytelenek feketén dolgozni, akár több diplomával is, illetve a krízisek idején ők az elsők, akiket elküldenek a munkahelyekről. Állítása szerint így volt ez például a koronavírus-járvány idején is.
Hal Melinda egyfajta összemosást érzékel: az LMBTQI-közösség és képviselői úgy tesznek, mintha bármi meg lenne tiltva, de valójában a genderideológia népszerűsítését és iskolákba vitelét ellenzi a kormány.
A szakember szerint az az előremutató, ha akkreditált szakemberek mennek be iskolai intézményekbe, nem pedig ellenőrizetlen csoportok, vagyis a kompetenciahatárok ellenőrzésére van szükség.
– Senki nincs biztonságban Magyarországon, sem az LMBTQI-közösség tagjai, sem azok, akiket annak tartanak – vélte Vig Dávid, jogász, egyetemi adjunktus, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Elmondása szerint a gyűlölet-bűncselekmények elszaporodtak Magyarországon, úgy véli, a magyar kormány aktívan tesz azért, hogy Magyarország ne legyen olyan biztonságos az LMBTQI-személyek számára, mint amilyen lehetne.
Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa a beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugathoz képest hazánk biztonságos ország. A bullying (iskolai erőszak) ellen lehet tenni egymás tiszteltre tanításával. Azonban – folytatta –, nem kötelességünk elfogadni a másik emberképét, ha valaki nőként férfinak vallja magát vagy fordítva. Sokkal inkább a bullying elleni kampányokra kellene koncentrálni, ugyanis Amerikában a bullying ürügyén próbálják az egész genderkérdést bevinni az iskolákba és dominánssá tenni az oktatásban.
Szilvay Gergely szerint a tanárok és szülők feladata az, hogy a fiatalok ne legyenek erőszakosak más osztálytársukkal, ha ezt nem tudják megakadályozni, akkor rég el vagyunk veszve, a különböző civil szervezeteknek erre nem lesz ráhatása
– fogalmazott az újságíró.
Borítókép: Radványi Viktória, a Budapest Pride elnöke, Vig Dávid, jogász, egyetemi adjunktus, az Amnesty International Magyarország igazgatója, Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója, Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa, Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője és Mikecz Dániel, a Republikon Intézet munkatársa (Fotó: Az online közvetítésből kiemelve)
