Nem csodafegyver, de nem is szemfényvesztés a fűtéserősítő ventilátor

Lehet kiegyenlítő szerepük a lakáson belüli hőeloszlásban a radiátorra szerelhető fűtéserősítő ventilátoroknak, de csak bizonyos feltételekkel. Egyes radiátortípusokra kifejezetten érdemes lehet felszerelni.

A fűtéserősítő ventilátor a radiátor hőmérsékletéhez igazodik, ezt pedig van, ahol a szelepbe épített termosztát szabályozza Fotó: BERND WEISSBROD Forrás: AFP

A fűtéserősítő ventilátorok alkalmazásának célja, hogy növeljék a levegő áramlását a radiátor körül azért, hogy az több hőt juttasson a szoba levegőjébe rövidebb idő alatt. Tehát lehet kiegyenlítő szerepük a lakáson belüli hőeloszlásban, de csak bizonyos feltételekkel – mondta el lapunk megkeresésére Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Egyes radiátortípusokra kifejezetten érdemes fűtéserősítő ventilátort szerelni, az energiaszámlát viszont ez csak közvetve csökkenti azáltal, hogy a kazán kevesebbszer kapcsol be. Fotó: Havran Zoltán

A működéssel kapcsolatban ismertette: egy radiátor természetes konvekcióval adja át a hőt (a meleg levegő felfelé száll). A fűtéserősítő ventilátor ezt kiegészítve erőteljesebb légáramlást hoz létre, így több hideg levegő áramlik be a radiátorba alul és több meleg levegő távozik felül. Ez a pluszáramlás akár 10–25 százalékkal növeli a radiátor hatásfokát, különösen alacsony előremenő hőmérsékletű rendszerek (kondenzációs kazán, hőszivattyú) esetén.

A kutató kiemelte, a fűtéserősítő ventilátorok pozitív hatása nyilvánvaló abban az esetben, ha ugyanazon központi fűtéskörön több szoba van, de különböző mértékben melegszenek fel. Például ha az egyik szoba tűzfal mellett van, hidegebb vagy kisebb a radiátora. Ugyanígy hasznos abban az esetben is, ha a melegvíz (vagy gőz) eljut ugyan a radiátorba, de a hőleadás nem elég hatékony (alacsony konvekció).

Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Toldi Ottó – a radiátor típusa nagyban befolyásolja, hogy érdemes-e fűtéserősítő ventilátort használni. Az acéllemez- és öntöttvas radiátorok kifejezetten alkalmasak fűtéserősítő ventilátorhoz, mert nagy tömegű, lassan reagáló hőleadók, tehát sok hőt tárolnak, amit a ventilátor gyorsabban képes a levegőbe juttatni. Öntöttvas radiátor esetén a ventilátor csökkenti a „meleg radiátor, hideg szoba” hatást, és gyorsítja a levegőcirkulációt. A ventilátorokat célszerű a radiátor alá vagy mögé helyezni, hogy a meleg levegőt felfelé kényszerítsék.

A fűtéserősítő ventilátor bár az alumínium radiátorok (például a lakótelepi Radal típus) esetén is hasznos, de korlátozottabb hatékonysággal. Az alumínium radiátor gyorsan reagál (gyorsan melegszik és hűl), és konvekció – azaz légáramlás – helyett inkább sugárzással adja le a hőt – magyarázta Toldi Ottó.

A fűtéserősítő ventilátor nem termel pluszenergiát, hanem segít abban, hogy jobban hasznosítsuk azt a hőt, amit már amúgy is megtermeltünk és kifizettünk. Azaz nem csodafegyver, de nem is szemfényvesztés – hívta fel a figyelmet Toldi Ottó. Energetikai szempontból a ventilátor nem csökkenti a kazán fogyasztását közvetlenül, de csökkentheti a fűtési ciklusok hosszát, mert a (szoba)termosztát gyorsabban eléri a beállított hőmérsékletet. Az eszköz használatával rövidebb ideig működik a kazán vagy a hőszivattyú, ezáltal néhány százalék energiamegtakarítás elérhető (öt–tíz, egyes tesztek szerint tizenöt százalék). Kevésbé hasznos a vezető kutató szerint, ha a radiátorkapacitás már most is túlméretezett vagy ha helyiség jól szigetelt és gyorsan melegszik.