Rishi Sunak: Vége az aranykornak a brit–kínai kapcsolatokban

A kormányfő szerint Kína rendszerszintű kihívást jelent a Nagy-Britannia által vallott értékre és a brit érdekekre.

London, 2022. november 23. A brit parlament által közreadott kép Rishi Sunak brit miniszterelnökrõl a képviselõi kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi órájában a törvényhozás alsóházában, Londonban 2022. november 23-án. MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor Fotó: Jessica Taylor

Ezt az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán és sok más ország is érti, így ezekkel az országokkal együtt Nagy-Britannia „kezelni tudja” a Kína által támasztott mind élesebb versengést, mindenekelőtt diplomáciával és párbeszéddel – mondta a brit miniszterelnök.

Sunak szerint ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy drámai mértékben javítani kell Nagy-Britannia ellenálló képességét, mindenekelőtt a gazdasági biztonság terén. Erre szolgál egyebek mellett a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági és beruházási törvény – mondta. Felidézte: e törvény alapján rendelte el a brit kormány e hónapban, hogy a legnagyobb brit félvezetőgyártó cég, a Newport Wafer Fab kínai többségi tulajdonosa adja el a vállalatban felvásárolt 86 százalékos részesedését.

A brit miniszterelnök kijelentette: Nagy-Britannia és Kína kapcsolataiban véget ért az úgynevezett aranykor, és az a naiv elképzelés is, hogy a kereskedelem automatikusan társadalmi és politikai reformokat eredményez.

Sunak ezzel egyenes utalást tett David Cameron akkori konzervatív miniszterelnök és pénzügyminisztere, George Osborne által a 2010-es évek közepén meghirdetett politikára, amelynek kifejezett célja volt Kína minél szorosabb bevonása a brit gazdaság, mindenekelőtt a közlekedési és a távközlési infrastruktúra fejlesztésébe. Cameron, aki 2010-től 2016-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ben tett, királyi pompával kísért londoni állami látogatása alkalmával jelentette ki, hogy a brit–kínai kapcsolatok aranykora vette kezdetét.

Hétfő esti beszédében Rishi Sunak gyakorlatilag ennek a politikának a végét hirdette meg hivatalosan. Úgy fogalmazott:

napjainkban a geopolitikai változások egyre intenzívebbek, és Nagy-Britannia ellenfelei és versenytársai hosszú távra terveznek.

Ezek közé sorolta Kína mellett Oroszországot is, és kijelentette: az e hatalmak által támasztott kihívások közepette a vágyálmokra épülő, rövid távú hozzáállás nem elégséges.

London nem hagyatkozhat a hidegháború korszakának érvrendszerére és a múlttal kapcsolatos szentimentalizmusra sem

– tette hozzá.
A brit kormányfő kijelentette: ebben a környezetben evolúciós léptékű váltásra van szükség, és ennek módja a kapcsolatok drámai mértékű minőségi javítása és elmélyítése a Nagy-Britanniával azonosan gondolkodó szövetségesekkel világszerte.

Rishi Sunak szerint ehhez kapcsolódik az is, hogy Nagy-Britannia mindaddig kiáll Ukrajna mellett, ameddig erre szükség van, és ennek jegyében jövőre fenntartja, sőt növelheti is az Ukrajnának nyújtott katonai segítség szintjét. London ennek keretében új légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának a lakosság és a kritikus fontosságú infrastruktúra megvédésére.

Amikor Ukrajnát védjük, saját magunkat is védjük

– fogalmazott hétfő esti beszédében a brit miniszterelnök.

Borítókép: Rishi Sunak brit miniszterelnök a törvényhozás alsóházában, Londonban 2022. november 23-án (Fotó: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor)