Szabotázsakció volt az Északi Áramlat felrobbantása szeptemberben

Robbanóanyag nyomára bukkantak a vizsgálat során, gyanúsított egyelőre nincsen.

Borítókép: az Északi Áramlat gázvezeték az északkelet-németországi Lubminban egy ünnepélyes átadáson 2011. november 8-án (Fotó: John Macdougall/AFP)

Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1 és  2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken.

Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon

– írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist. Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a második egyik tagján észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe.

Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt. Vlagyimir Putyin orosz elnök az angolszászokat, elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.

A svéd és a dán hatóságok nyomozást indítottak az ügyben. Dánia a múlt hónapban tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg.

Az Északi Áramlat 1-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két „technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter található az Északi Áramlat 1 mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége három és öt méter közötti. A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai pedig legalább 250 méteres sugárban terítették be a környéket.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Borítókép: Az Északi Áramlat gázvezeték az északkelet-németországi Lubminban egy ünnepélyes átadáson 2011. november 8-án (Fotó: AFP/John Macdougall)