A dán Bornholm szigete közelében, illetve a svédországi Simrishamn magasságában találhatók az Északi Áramlat 1, illetve 2 gázvezeték sérülései. A csütörtök reggeli bejelentés szerint a negyedik lyuk közel van a másik „svéd” gázszivárgáshoz. Az egyik a tenger felszínén 900 méter átmérőjű, a kisebb pedig körülbelül 200 méteres. A svéd parti őrség szerint a nagyobbik az 1-es, míg a kisebbik a 2-es gázvezetéken található.
Björn Lund, az Uppsalai Egyetem szeizmológusa már kedden kijelentette, hogy két detonációt regisztráltak a szivárgások közelében, és nem zárja ki, hogy egy újabb robbanás is történhetett
– írja az Aftonbladet napilap. Jelenleg még nem lehetséges a gázvezetékek vizsgálata, mert a gáz hatalmas nyomással folyik felfelé, a 900 méteres gyűrű buborékol és sistereg. A parti őrség szerint vasárnapra ürülhetnek ki a vezetékek, akkor tud majd a nemzetbiztonsági szakszolgálat a parti őrség segítségével a cső közelébe jutni és megvizsgálni azt.
Több skandináv kormányfő is sajtótájékoztatót tartott szerdán, az üzenetek hasonlók voltak: szabotázs állhat a robbantások mögött, amit nagyon komolyan kell venni a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet fényében.
Ugyanakkor, mivel a robbanások a svéd és a dán gazdasági övezetben, nem pedig svéd és dán területen történtek, nem számítanak az országok elleni támadásnak.
Leszerelték a dán tengeralattjárókat, most szükség lenne rájuk
A gázvezetékek sérüléséből az látszik, hogy sebezhető a több szempontból is kritikus infrastruktúra. – Bár Dániának különösebb ellátási problémát nem jelent a mostani szabotázs, de ha ugyanez fordulna elő a Baltic Pipe-pal, ami Norvégiából Lengyelországba szállít gázt, vagy akár kommunikációs, illetve elektromos kábellel, akkor már a dán lakosság is megtapasztalná ennek súlyosságát – vélekedett a dán közszolgálati rádiónak Torben Orting Jorgensen nyugalmazott ellentengernagy.
Dániának nincs tengeralattjárója, mert megszüntette az ország ezt a hadosztályt, így nem tudják hatékonyan figyelni a külföldi tenger alatti tevékenységet, és ez nagy probléma Jorgensen szerint ráadásul a dán vizek környékén sem Svédország, sem Németország nem járőrözik.
A problémát a védelmi miniszter is elismeri, legalábbis azt nyilatkozta a NATO-főtitkárral tartott szerdai megbeszélése után, hogy a dán szuverenitás megvédése érdekében forrásokat különítettek el, amellyel a norvég haditengerészet védelmi képességeinek növelését támogatják. A közös projektben szerepel három norvég fregatt és támogató hajó, valamint helikopterek felszerelése olyan szonárberendezéssel, amely képes észlelni a tengeralattjárókat.
