Egy búvár is elég a gázvezeték megrongálásához

Már négy gázszivárgást fedeztek fel az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetéken, közölte csütörtökön a svéd parti őrség. A négy közül kettő – köztük a legutóbb felfedezett – a svéd, kettő pedig a dán gazdasági övezetben található. A gázvezetékek védtelenségét és biztonságpolitikai veszélyét már megépítésük előtt jelezték, de sem az érintett dán, sem a svéd kormányok nem készültek fel erre.

Balti-tenger, 2022. szeptember 29. A svéd parti õrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csõvezetékbõl a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettõ Svédország, kettõ pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti õrség Fotó: -

Készültség

A svéd nemzetbiztonsági szolgálat (Säpo) már bejelentette, hogy romlik az ország biztonsági helyzete. 

A Svédországgal szembeni fenyegetettség kiszélesedett és elmélyült mind katonai, mind polgári értelemben 

– írja a Säpo, de arról nem kívántak nyilatkozni, javasolják-e a svéd energetikai létesítmények fokozott védelmét. Erről azonban két érintett atomerőmű is közleményt bocsátott ki, a Ringhals és a Forsmark nukleáris létesítmények fokozták a biztonsági szintet.

Elég volt néhány búvár is?

Már három évvel az első Északi Áramlat vezeték építésének megkezdése előtt, 2007-ben támadásokra figyelmeztettek a szakértők – írja a Dagens Nyheter. Külön kiemelték a robbanás veszélyességét.

A Total Defense Resarch Institute jelentésében azt írta, hogy a vezeték betonhéja ellenére meglehetősen sérülékeny, és akár egy búvár is elég ahhoz, hogy felszereljen rá egy robbanótöltetet. 

A jelentés a svéd védelmi minisztérium megrendelésére készült, és rámutatott arra is, hogy az orosz infrastruktúra potenciális biztonságpolitikia veszélyt jelent Svédországra. – Számunkra nyilvánvaló volt, hogy számos biztonságpolitikai probléma kapcsolódik az Északi Áramlathoz. Jelentős kérdőjeleket kellett volna felvetnie – mondta el a lapnak a jelentést készítő Mike Winnerstig.

Cui prodest?

– Nehéz lesz konkrét bizonyítékot szerezni arra vonatkozóan, hogy ki áll az Északi Áramlatnál történt robbanások mögött 

– vélekedett a svéd közrádiónak Hans Liwang, a svéd nemzetvédelmi egyetem kutatója. Ha maradt is robbanótöltet vagy vízijármű-alkatrész a tetthelyen, azt a kiáramló gáz által felkavart homok messzire elsodorja. Moszkva mindenesetre cáfolja, hogy köze lenne a szabotázshoz, a kérdés mindenképpen az, kinek állt érdekében (szó szerint) megtorpedózni az európai energiaellátás biztonságát.

Borítókép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csúvezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)