A dán Bornholm szigete közelében, illetve a svédországi Simrishamn magasságában találhatók az Északi Áramlat 1, illetve 2 gázvezeték sérülései. A csütörtök reggeli bejelentés szerint a negyedik lyuk közel van a másik „svéd” gázszivárgáshoz. Az egyik a tenger felszínén 900 méter átmérőjű, a kisebb pedig körülbelül 200 méteres. A svéd parti őrség szerint a nagyobbik az 1-es, míg a kisebbik a 2-es gázvezetéken található.
Björn Lund, az Uppsalai Egyetem szeizmológusa már kedden kijelentette, hogy két detonációt regisztráltak a szivárgások közelében, és nem zárja ki, hogy egy újabb robbanás is történhetett
– írja az Aftonbladet napilap. Jelenleg még nem lehetséges a gázvezetékek vizsgálata, mert a gáz hatalmas nyomással folyik felfelé, a 900 méteres gyűrű buborékol és sistereg. A parti őrség szerint vasárnapra ürülhetnek ki a vezetékek, akkor tud majd a nemzetbiztonsági szakszolgálat a parti őrség segítségével a cső közelébe jutni és megvizsgálni azt.
Több skandináv kormányfő is sajtótájékoztatót tartott szerdán, az üzenetek hasonlók voltak: szabotázs állhat a robbantások mögött, amit nagyon komolyan kell venni a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet fényében.
Ugyanakkor, mivel a robbanások a svéd és a dán gazdasági övezetben, nem pedig svéd és dán területen történtek, nem számítanak az országok elleni támadásnak.
Leszerelték a dán tengeralattjárókat, most szükség lenne rájuk
A gázvezetékek sérüléséből az látszik, hogy sebezhető a több szempontból is kritikus infrastruktúra. – Bár Dániának különösebb ellátási problémát nem jelent a mostani szabotázs, de ha ugyanez fordulna elő a Baltic Pipe-pal, ami Norvégiából Lengyelországba szállít gázt, vagy akár kommunikációs, illetve elektromos kábellel, akkor már a dán lakosság is megtapasztalná ennek súlyosságát – vélekedett a dán közszolgálati rádiónak Torben Orting Jorgensen nyugalmazott ellentengernagy.
Dániának nincs tengeralattjárója, mert megszüntette az ország ezt a hadosztályt, így nem tudják hatékonyan figyelni a külföldi tenger alatti tevékenységet, és ez nagy probléma Jorgensen szerint ráadásul a dán vizek környékén sem Svédország, sem Németország nem járőrözik.
A problémát a védelmi miniszter is elismeri, legalábbis azt nyilatkozta a NATO-főtitkárral tartott szerdai megbeszélése után, hogy a dán szuverenitás megvédése érdekében forrásokat különítettek el, amellyel a norvég haditengerészet védelmi képességeinek növelését támogatják. A közös projektben szerepel három norvég fregatt és támogató hajó, valamint helikopterek felszerelése olyan szonárberendezéssel, amely képes észlelni a tengeralattjárókat.
Készültség
A svéd nemzetbiztonsági szolgálat (Säpo) már bejelentette, hogy romlik az ország biztonsági helyzete.
A Svédországgal szembeni fenyegetettség kiszélesedett és elmélyült mind katonai, mind polgári értelemben
– írja a Säpo, de arról nem kívántak nyilatkozni, javasolják-e a svéd energetikai létesítmények fokozott védelmét. Erről azonban két érintett atomerőmű is közleményt bocsátott ki, a Ringhals és a Forsmark nukleáris létesítmények fokozták a biztonsági szintet.
Elég volt néhány búvár is?
Már három évvel az első Északi Áramlat vezeték építésének megkezdése előtt, 2007-ben támadásokra figyelmeztettek a szakértők – írja a Dagens Nyheter. Külön kiemelték a robbanás veszélyességét.
A Total Defense Resarch Institute jelentésében azt írta, hogy a vezeték betonhéja ellenére meglehetősen sérülékeny, és akár egy búvár is elég ahhoz, hogy felszereljen rá egy robbanótöltetet.
A jelentés a svéd védelmi minisztérium megrendelésére készült, és rámutatott arra is, hogy az orosz infrastruktúra potenciális biztonságpolitikia veszélyt jelent Svédországra. – Számunkra nyilvánvaló volt, hogy számos biztonságpolitikai probléma kapcsolódik az Északi Áramlathoz. Jelentős kérdőjeleket kellett volna felvetnie – mondta el a lapnak a jelentést készítő Mike Winnerstig.
Cui prodest?
– Nehéz lesz konkrét bizonyítékot szerezni arra vonatkozóan, hogy ki áll az Északi Áramlatnál történt robbanások mögött
– vélekedett a svéd közrádiónak Hans Liwang, a svéd nemzetvédelmi egyetem kutatója. Ha maradt is robbanótöltet vagy vízijármű-alkatrész a tetthelyen, azt a kiáramló gáz által felkavart homok messzire elsodorja. Moszkva mindenesetre cáfolja, hogy köze lenne a szabotázshoz, a kérdés mindenképpen az, kinek állt érdekében (szó szerint) megtorpedózni az európai energiaellátás biztonságát.
Borítókép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csúvezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)
