Az Európai Bizottság már régóta követeli, hogy több területen vezessenek be minősített többségi döntéshozatalt az EU-ban, az Európa jövőjéről szóló konferencia keretein belül is az egyhangúságtól való elmozdulást támogatták az uniós polgárok – jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén. A biztos „Az Európai Unió védelme a nemzeti vétókkal való visszaéléssel szemben” című vitában elmondta:
a bizottság szerint a jelenlegi szerződési szabályokkal ez összeegyeztethető.
Véleménye szerint az energiapolitika, az adópolitika, a közös kül- és biztonságpolitikai szankciók és az emberi jogok területén is előnyét élvezné az EU a minősített többségi szavazásnak.
Gentiloni emlékeztetett, hogy a 2007-ben létrejött lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, valamint az Európai Parlament hangsúlyosabb szerepe a döntéshozásban. Megjegyezte, hogy a szerződés emellett áthidaló záradékokat is bevezetett, ezzel lehetőséget adva az EU Tanácsának, hogy bizonyos területeken az egyhangúságról áttérjen a minősített többségi szavazásra.
Gentiloni kiemelte, hogy a bizottság támogatja a minősített többségi szavazás bővítését, és a többi uniós intézménnyel együtt fog működni a kérdésben.
– Az Európai Bizottság mindig azokat fogja támogatni, akik az Európai Uniót megreformálnák, hogy az jobban működjön – szögezte le.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: elfogadhatatlan a vétókérdéssel kapcsolatosan felállított kettős mérce az Európai Unióban.
Súlyos képmutatás, hogy miközben az unió egyes új, többségében kelet-európai tagállamait az európai egység szétverésével és vétózással vádolják, amikor bátran kiállnak álláspontjuk és értékeik mellett, addig régi tagállamok következmények nélkül megtehetik ezt sokkal súlyosabb ügyekben. Ezeket az eseteket csak az „egyetértés hiányának” lehet nevezni, sosem vétónak
–mutatott rá.
