Japán haderőfejlesztésbe kezd, olyan rakétákat akar, amelyek Kínát is elérhetik

A második világháború óta szigorúan önvédelmi erőket fenntartó Japán megkétszerezi a hadsereg fejlesztésére szánt kiadásokat a következő öt évben – adta hírül pénteken egyebek között a Kyodo japán hírügynökség, hangsúlyozva, hogy a kormány frissített védelmi dokumentumai szerint kiemelt cél az, hogy a hadsereg megelőző csapások végrehajtására is képessé váljon.

Tokió, 2022. december 16. Kisida Fumio japán miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a tokiói kormányfõi rezidencián 2022. december 16-án. Kisida bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emelik a mostani 1 százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedõ Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt. MTI/AP/Pool/Anadolu Agency/David Mareuil Fotó: David Mareuil

Ezzel Japán fordítaná az Egyesült Államok és Kína után a legtöbbet katonai célokra, jóllehet az még nem világos, miből finanszíroznák e kiadásokat.

A kormányzó Liberális Demokrata Pártban (LDP) nincs egyetértés abban, hogy adókat emeljenek-e, vagy kölcsönt vegyenek fel.

Tokió attól tart, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója precedenst teremt Pekingnek egy Tajvan elleni támadáshoz, amely veszélyt jelentene a környéken lévő, Japánhoz tartozó szigetekre nézve is. A nemzetbiztonsági jelentésben egyúttal leszögezik: a Kína jelentette stratégiai kihívás még soha nem volt ilyen komoly Japán számára.

A legtöbb közvélemény-kutatás azt jelzi, Japán lakossága támogatja a hadsereg megerősítését, néhány felmérés e támogatottságot hetvenszázalékosra teszi. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója üdvözölte a döntést, amely szerinte „megerősíti és modernizálja” majd a Washington és Tokió közötti katonai szövetséget.

Ezzel szemben a kínai külügyi szóvivő, Vang Ven-bin újságírók előtt azt vetette a japán kormány szemére, hogy e lépésével

figyelmen kívül hagyja a tényeket, megszegi a japán–kínai kapcsolatok terén vállalt kötelezettségeit, és alaptalanul rontja Kína tekintélyét.

Egyúttal úgy vélte, „kudarcra van ítélve” Tokiónak az az eljárása, hogy a kínai fenyegetés eltúlzásának ürügyével duzzasztja fel védelmi költségvetését.

A dél-koreai külügyminisztérium részéről felszólították Tokiót, hogy a katonai fejlesztések során tartsa szem előtt az átláthatóságot. A tárca egyúttal méltatta, hogy a szigetország nemzetvédelmi stratégiájáról szóló jegyzetében Dél-Koreára is kitérnek mint olyan országra, mellyel – az Egyesült Államok mellett – mélyítenék a kapcsolatokat.

A minisztérium ugyanakkor kifogással élt a vitatott fennhatóságú, az angolszász világban Liancourt-sziklák néven ismert szigetcsoport kapcsán, ugyanis a jelentésben a Dél-Koreában Tokto, Japánban pedig Takesima néven ismert területet Tokió fennhatósága alá sorolják. Szöul néhány fős rendőri jelenlétet tart fenn a szigeten, amely a saját megítélése szerint 1945-ben Koreával együtt felszabadult a japán uralom alól. A kifogásolt rész miatt a dél-koreai külügyminisztérium a japán nagykövetség egyik munkatársát, a védelmi minisztérium pedig a japán katonai attasét is bekérette.

Borítókép: Kisida Fumio japán miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a tokiói kormányfői rezidencián 2022. december 16-án. Kisida bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára emelik a mostani egy százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedő Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt (Fotó: MTI/AP/Pool/Anadolu Agency/David Mareuil)