Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását és tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Ez áll a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi, budapesti tanácskozásának zárónyilatkozatában. A kilencvenes évek végén indult romániai restitúció az utóbbi évtizedben radikális fordulatot vett.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása számos esetben sikeres volt, mára azonban a folyamat nemcsak leállt, hanem újraállamosítási törekvés vette kezdetét.
Tavaly ősszel két református püspök – Kató Béla és Csűry István – ellen indított „hivatalból” bűnvádi eljárást Zilah város ügyészsége okirat-hamisítás, csúszópénz adásával és hamisított okirattal való visszaélés gyanújával, miután a Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszaigényelte a zilahi Wesselényi Kollégiumot, az ingatlan tulajdonjogát alátámasztó dokumentumokat pedig az erdélyi egyházkerület levéltára őrzi. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a mondvacsinált büntetőeljárás valódi célja a restitúció leállítása.
Bár úgy tűnt, hogy nyugvópontra jutott a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium jogi helyzete, az idén újrakezdődött a marosvásárhelyi oktatási intézmény kálváriája. A román legfelsőbb bíróság május 3-án kimondott, jogerős ítéletében érvénytelenítette a katolikus gimnázium létrehozását elrendelő korábbi miniszteri rendeletet. A 2014 óta működő iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában a romániai korrupcióellenes ügyészség törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt főtanfelügyelő ellen. A marosvásárhelyi önkormányzati testület újraindította a gimnázium létrehozásának jogi folyamatát.
A szeptemberben kezdődött, 2022–2023-as tanévben az iskola a szintén marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium alegységeként működhet.
Nemcsak az egyházak esetében érzékelhető változás, ami a restitúciót illeti. Báró Bánffy Farkas, az erdélyi nemesi család elkobzott javainak visszaszolgáltatása érdekében számos pert folytató, a Fehér megyei Fugadon élő Bánffy-örökös szerint a maga módján minden egyes romániai hivatal megpróbálja akadályozni a restitúciót. – Amíg Brüsszel messze van és alkalmatlan bármit végrehajtani, addig a sajtó számára és az európai hivatalok számára azt hazudik a román állam, amit szeretne. Senki nem fogja felelősségre vonni emiatt, ez senki másnak nem érdeke. Megértem őket, mert igazából a nagy nemzeti érdeküket védik, mi pedig megpróbáljuk a saját magántulajdonunkat védeni. Kicsit egyenlőtlenek az erőviszonyok, de mindig elhisszük, hogy van még remény – fogalmazott a Krónikának Bánffy Farkas.
