Még mindig több mint 350 millió gyermek él mélyszegénységben világszerte

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a világ országai jelentős lépéseket tettek a fejlődés és jólét irányába, még mindig több mint 350 millió gyermek él mélyszegénységben világszerte. A különböző válságok aránytalanul súlyos hatással vannak élethelyzetükre, ez alól nem kivétel az ukrajnai háború sem. Noha azt hinnénk, a probléma csak a fejlődő országokat érinti, a gazdaságilag fejlett államok is sokat küzdenek a szegénységben élő gyermekek kiemeléséért.

INDONESIA-SILVER PEOPLE/ Fotó: Reuters Staff Forrás: Reuters

Kettős fenyegetés

Habár Kijev és Moszkva nyáron Törökország és az ENSZ közbenjárásával megállapodtak az ukrán gabonaszállítmányok újraindításáról, az első jelentések azt mutatják, hogy a rakományokkal teli hajók nem a leginkább rászoruló országokba érkeznek. A hiány miatt az árak is egyre magasabbak, melyek az alapvetően rosszabb helyzetben levőket csak még lejjebb taszítják: a Save the Children nem kormányzati szervezet októberi jelentése alapján több mint 150 millió gyermeket sújt a pusztító szegénység Kelet- és Dél-Afrikában.

A kontinens országainak emellett még egy égető, az élelmezési biztonságot s így a gyermekeket is egyaránt veszélyeztető krízissel kell szembenézniük, ez pedig a változó klíma, valamint ennek káros következményei.

A természeti katasztrófák és az emelkedő hőmérséklet miatt az afrikai gyermekeknek további szegénységgel, a gyerekmunka és gyerekházasságok növekvő arányával, súlyos alultápláltsággal, a tiszta ivóvíz és az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányával kell szembenézniük

 – fogalmazott Joan Nyanyuki, az African Child Policy Forum (ACPF) nem kormányzati szervezet ügyvezető igazgatója. Az ACPF által készített jelentésből kiderül, Afrika-szerte legalább 11 millió gyermeknek kell éhezéssel szembesülnie a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb természeti katasztrófák következtében. Ez egyre égetőbb probléma lesz, tekintve, hogy 2050-re az előrejelzések szerint több mint egymilliárd gyermeknek ad majd otthont a fekete kontinens, akiknek nagy része mélyszegénységbe fog születni, s a kormányzatok hathatós beavatkozása nélkül csak kevesüknek lesz lehetősége arra, hogy egyáltalán a felnőttkort megérje.

A klímaváltozás és a szegénység okozta, kéz a kézben járó fenyegetettség szempontjából hasonló helyzetben vannak az ázsiai gyermekek is. A már idézett Save the Children-jelentés szerint a világ második legnagyobb lakosságú országában, Indiában a gyermekek 51 százalékának kell szembenéznie ezzel a „kettős fenyegetéssel” – ez 222 millió indiai gyereket érint. Az ország ezen a téren első helyen szerepel a világ államai közül. A kormány ugyanakkor sok forrást fordít a legnagyobb szegénységnek kitett vidéki régiók támogatására és fejlesztésére, az extrém időjárási viszonyok elleni védekezés kiépítésére. 2011 és 2019 között több mint felével sikerült csökkenteni a mélyszegénységben élők számát, a probléma azonban még mindig súlyos. Ezt jól mutatja az is, hogy az öt éven aluli gyermekek közel ötven százaléka alultáplált, több mint 42,7 millióan nem jutnak oktatáshoz, valamint több mint tízmillió indiai gyermek végez illegális gyermekmunkát.

Földön fekvő gyermekei mellett kolduló afgán anya. Fotó: MOHD RASFAN / Europress/AFP

A legrosszabb hely

Ezekkel a problémákkal ugyanakkor nincs egyedül a régióban: többek közt Banglades, Pakisztán is hasonló gondokkal küzd, és akkor még az elmúlt évek egyik legnagyobb humanitárius válságával küzdő Afganisztánt nem is említettük. A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét követően az ország rengeteg támogatástól és segélytől esett el, az ukrajnai háború kirobbanása után pedig a nemzetközi közösség és a segélyszervezetek figyelme is az Európában dúló konfliktusra összpontosul. Afganisztánban 2022 januárja óta mintegy 47 százalékkal nőtt a kritikusan alultáplált gyermekek száma, a drasztikusan romló gazdasági helyzet mellett a szokatlanul hosszú aszály miatt is egyre kevesebben jutnak megfelelő mennyiségű élelmiszerhez az országban.

Az öt év alatti gyermekeket érinti a legsúlyosabban, mivel testük még mindig fejlődésben van, a szerveiknek folyamatos tápanyag-, ásványianyag-, szénhidrát- és megfelelő zsírellátásra van szüksége. Ezek megléte nélkül meghalnak

– fogalmazott Abdul Rahman Ulfat, a közegészségügyi igazgatóság táplálkozási osztályának vezetője. Emellett a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is óriási problémákat okoz a lakosság nagy részének, ez pedig szintén a gyermekeken csapódik le leginkább. Az afgán egészségügyi tárca által megosztott adatok szerint közel 14 ezer újszülött, valamint 26 édesanya vesztette életét 2022-ben többek közt azért, mivel nem tudták fedezni a kórházi ellátás költségeit. Az afgán nép problémái szinte a világon egyedülállóan súlyosak, naponta egyre többen zuhannak mélyszegénységbe, folyamatosan nő azok száma, akik kizárólag a humanitárius segélyeknek köszönhetően maradnak életben. Nem véletlen, hogy az UNICEF­ egy jelentésében úgy írt a közép-ázsiai országról, mint „a legrosszabb hely, ahová születni lehet” – az afgán gyermekek helyzete kétséget kizáróan az egyik legkilátástalanabb a világon.

A fenti példákkal ellentétben a gyermekszegénység problémája nem csak a fejlődő országokat érinti, a fejlett államokban, így például az Európai Unió államaiban is jelen van, ugyanakkor az előzőeknél sokkal kisebb mértékben. Az Eurostat 2021-es adatai szerint az unió 18 év alatti lakosainak közel 25 százaléka van kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának, ez majdnem három százalékponttal több, mint a koronavírus-járvány előtti arány. 

Habár az ukrajnai háború európai gyermekszegénységre gyakorolt hatásairól az összes tagállamot lefedő adatok még nincsenek, valószínűleg ez is tovább fogja rontani a helyzetet. A legrosszabb számokat Románia, Bulgária, Spanyolország, Olaszország, Görögország, valamint némileg meglepően Luxemburg produkálta e tekintetben. Az uniós definíció szerint azon háztartások tartoznak a szegény kategóriába, melyeknél a rendelkezésre álló jövedelem nem éri el a nemzeti mediánjövedelem hatvan százalékát. Az Európai Bizottság javaslatára nemrégiben létrehozták az európai gyermekgaranciát, mely az európai gyermekjogi stratégia szerves részeként ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok felé a gyermekeket fenyegető szegénység leküzdésére, ennek célja, hogy 2030-ra ötmillióval csökkentsék az ennek kitett fiatalok számát.

A gyermekszegénység visszaszorítására a leginkább hatékony módszernek eddig az állami szociális kiadások növelése mutatkozik. Ezt jól mutatja, hogy az északi országokban, például Finnországban vagy Dániában – melyek alapvetően a GDP jelentős részét költik ilyen programokra – alacsonyak a számok, ellentétben például az Egyesült Államokkal, ahol az állam sokkal kevesebbet segít leghátrányosabb helyzetű polgárain. Ez persze csak a fejlett országokra igaz, ott, ahol a probléma az élelmezési biztonsággal, az ivóvíz és alapvető egészségügyi ellátás hiányával kezdődik, egészen más megoldásokra, strukturális átalakításokra és segítségnyújtásra van szükség.

Borítókép: Indonéz nő és unokaöccse, akik utcai művészként keresik kenyerüket, ezüstfestékkel kenik be magukat (Fotó: Reuters)