Az 1244-es BT-határozat a szóvivő szerint valós esélyt kínál a koszovói probléma kiegyensúlyozott, méltányos és a nemzetközi joggal összhangban álló megoldásának kidolgozására. Közölte: Moszkva szolidaritást vállal a szerb vezetéssel, amely „joggal mutat rá a további tárgyalások értelmetlenségére”, miután a koszovói albánok, valamint az őket támogató vezető nyugati államok, élükön az amerikaiakkal, „cinikusan figyelmen kívül hagyják” a vonatkozó BT-határozatot, a brüsszeli és washingtoni megállapodásokat és egyéb egyezségeket.
Zaharova a rendezés jogi alapjainak leértékelésére tett kísérletnek és károsnak minősítette, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter „elfogadhatatlannak” nevezte az 1244-es BT-határozatot. Méltatta a Belgrád által támogatott koszovói szerbek türelmét, amelynek köszönhetően szerinte eddig sikerült elkerülni a nagyobb incidenseket és a nyílt konfrontációt.
A helyzet romlásáért az Albin Kurti miniszterelnök vezette koszovói vezetést és nyugati pártfogóit, elsősorban Washingtont tette felelőssé.
Azt állította, hogy a „pristinai hatóságok” célja a feszültség fokozásával a tartomány északi, nem albán kerületeinek teljes ellenőrzés alá vonása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd felélesztésében az uniós közvetítés újabb „fülsiketítő kudarcot vallott”, mert Brüsszel szerinte részrehajló a koszovói albánok rovására.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök nem fordult segítségért orosz hivatali partneréhez, Vlagyimir Putyinhoz a koszovói feszültség csökkentése érdekében. Ugyanakkor barátinak nevezte a két ország kapcsolatát, valamint hangoztatta annak fontosságát, hogy alábbhagyjon a konfrontáció, diplomáciai úton rendezzék a konfliktust, és a szerbek összes jogát maradéktalanul tiszteletben tartsák.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!