Sikeres küldetést hajtott végre Kína az űrben

Saját űrállomásának befejezése mellett további ambiciózus tervei vannak.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 12. 04. 15:55
Egy Hosszú Menetelés-2F hordozórakétával felbocsátják a világûrbe a kínai Sencsou-15 kínai ûrhajót az észak-kínai Kanszu tartományban fekvõ csiucsüani ûrközpontból 2022. november 29-én. A Sencsou-15 ûrhajó, fedélzetén Csang Lu, Fej Csün-long és Teng Csing-ming ûrhajósokkal késõbb sikeresen kapcsolódott a Tienkung (Mennyei palota) nevû ûrállomáshoz. Kína azért kényszerült saját ûrállomás építésére, mert az Egyesült Államok nem járult hozzá, hogy részt vegyen a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) programjában. MTI/AP/Hszinhua/Ren Csün-huan Fotó: Ren Csün-huan
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sikeresen visszatért féléves küldetéséről három kínai űrhajós a Földre vasárnap – közölte a kínai állami televízió.

A júniusban indult Sencsou–14 misszió asztronautái, Csen Dong parancsnok és két társa, Liu Jang és Caj Hszü-csö az észak-kínai Gobi-sivatagban értek földet. Fő megbízatásuk a Tienkung (Mennyei palota) nevű űrállomás végszerelési munkálatainak elvégzése volt. A váltószemélyzet a Sencsou–15 űrhajó fedélzetén szerdán érkezett meg.

A Mennyei palota űrállomás annak a pekingi ambiciózus űrprogramnak a „koronaékszere”, amely robotokat juttatott a Marsra és a Holdra, és lehetővé tette, hogy az ország harmadikként embereket juttasson Föld körüli pályára. 

Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz.

Kína azért is saját űrállomás építésére kényszerült, mert az Egyesült Államok nem járult hozzá, hogy részt vegyen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában.

A Mennyei palota végleges tömege várhatóan 90 tonna lesz – az ISS tömegének körülbelül negyede. Mérete hasonló lesz az egykori orosz–szovjet Mir űrállomáséhoz, mintegy tíz évig fog működni.

Peking jövőre tervezi egy űrteleszkóp felbocsátását, amelynek látómezeje 350-szer nagyobb, mint az amerikai űrhivatal, a NASA Hubble űrteleszkópjáé.

Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe. Tavaly egy kis robotot helyezett el a Mars felszínén, és 2030-ra embert akar küldeni a Holdra.

 

 

Borítókép: Egy Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával felbocsátják a világűrbe a kínai Sencsou–15 kínai űrhajót az észak-kínai Kanszu tartományban fekvő csiucsüani űrközpontból 2022. november 29-én (Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Ren Csün-huan)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.