Kisida köszönetet mondott vendéglátójának az Egyesült Államok által a regionális biztonság érdekében végzett munkáért, és kijelentette: Japán és az Egyesült Államok jelenleg a közelmúlt történelmének legnagyobb és legbonyolultabb kihívásával néz szembe a biztonság terén.
Washington az utolsó állomása a japán kormányfő öt G7-országot érintő egyhetes körútjának, amelynek célja a régóta fennálló szövetségek megerősítése a Kína, Észak-Korea és Oroszország jelentette regionális biztonsági fenyegetések miatt Japánban növekvő aggodalmak közepette.
A Fehér Házban tartott találkozón Biden figyelemreméltó pillanatnak nevezte a látogatást a japán-amerikai szövetség történetében, és kijelentette, hogy a két ország még soha nem volt közelebb egymáshoz. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok teljességgel elkötelezett a szövetség és Japán védelme iránt. Egyben köszönetet mondott Kisidának a technológiai és gazdasági kérdések terén kifejtett együttműködésben játszott vezető szerepéért.
Korszerűsítjük együttműködésünket a japán védelmi költségvetés történelmi növelésére, az új nemzetbiztonsági stratégiára alapozva
- mondta Joe Biden.
Kisida kifejtette, hogy
Japán a múlt hónapban közzétett új védelmi stratégiát a térség békéjének és jólétének a biztosítása érdekében dolgozta ki.
A tárgyalások után a Fehér Ház által kiadott közlemény szerint az Egyesült Államok és Japán ismételten hangsúlyozta a béke és a stabilitás fontosságát a Tajvani-szorosban és óvta Oroszországot atomfegyver bármilyen bevetésétől Ukrajnában.
A közlemény szerint a felek említést tettek az észak-koreai provokációkról is, szorgalmazva a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítését.
Határozottan ellenzünk bármilyen egyoldalú kísérletet a status quo erővel vagy kényszerítéssel történő megváltoztatására bárhol a világon
- áll a közleményben.
Japán a múlt hónapban jelentette be a második világháború óta legjelentősebb katonai fejlesztését, főként a Kína térségbeli tevékenységei által kiváltott aggodalom jegyében.
Az amerikai és a japán védelmi miniszter szerdai találkozóján jelentette be a biztonsági együttműködés fokozását.
Japán a katonai reform keretében megkettőzi védelmi kiadásait, amelyek így a GDP két százalékát teszik majd ki, és 1000 kilométeres távolságra lévő hajók, illetve szárazföldi célpontok ellen bevethető rakéták beszerzését tervezi.
Japán a hét legfejlettebb országot tömörítő országcsoport (G7) soros elnöke, és január 1-től két évig az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, amelynek január 1-től havi soros elnöki tisztjét is ellátja.
