A védelmi kiadások mértékéről tárgyal a NATO tagállamaival Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a következő hónapokban. Egyes tagországok legalább a GDP két százalékára akarják emelni az eddigi minimumot – derült ki Jens Stoltenberg egy kedden megjelent interjújából.
A főtitkár nem nevezte meg az ambiciózusabb célkitűzést szorgalmazó országokat az interjúban, azt azonban elárulta, hogy legkésőbb a NATO következő, július 11–12-re kitűzött vilniusi csúcstalálkozójáig megállapodásra akar jutni. Mint mondta: ennek érdekében miniszteri szintű tárgyalásokat folytat majd NATO-országok fővárosaiban.
A jelenlegi célkitűzés szerint – melyről 2014-ben állapodtak meg – a NATO-tagországoknak 2024-ig „közelíteni kell” védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához.
Diplomáciai források szerint Lengyelország, Litvánia és Nagy-Britannia is a kiadások emelése mellett van az ukrajnai háborúra tekintettel. De több tagország, köztük Németország, Kanada és Belgium – amelyek két százaléknál lényegesen kevesebbet költenek a védelmi kiadásokra – úgy tűnik, ellenzik ezt a megközelítést.
Magyarország a 2023-as költségvetése szerint teljesíti a kétszázalékos elvárást, illetve egy további elvárást is: a védelmi kiadásainak több mint húsz százalékát fejlesztésre fordítja.
Borítókép: A NATO brüsszeli székházának előcsarnokában egy férfi 2022. november 16-án (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)