Medvedcsuk: A konfliktus vagy eszkalálódni fog, vagy sikerül lokalizálni

Az ukrajnai helyzet rendezéséhez el kell ismerni minden fél, benne Oroszország érdekeit, Ukrajnában pedig a Nyugattól független politikai mozgalmat kell indítani – írta az Izvesztyija című orosz lap hétfői számában Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikus, akit megfosztottak ukrán állampolgárságától.

Szoledár, 2023. január 11. Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levõ Szoledár határában 2023. január 11-én. Bahmut és Szoledár város térsége az utolsó olyan terület Donyeck megyében, amely még ukrán ellenõrzés alatt áll, és hónapok óta ádáz harcokat folytatnak érte az orosz és az ukrán erõk. MTI/AP/LIBKOS Fotó: LIBKOS

„A hidegháború azzal a politikai döntéssel ért véget, hogy építsünk fel olyan új világot, amelyben nincsen háború. Jól látható, hogy ez a világ nem épült fel, hogy a jelenlegi világpolitika visszatért ugyanoda, ahonnan az enyhülés elindult. És most már csak két lehetőség van: vagy belecsúszunk a világháborúba és a nukleáris konfliktusba, vagy újraindítjuk az enyhülési folyamatot, amihez minden fél érdekeit figyelembe kell venni” – vélekedett az ukrán vezetés által oroszbarátnak bélyegzett politikus.

Medvedcsuk szerint a konfliktus vagy eszkalálódni fog, átterjedve Európára és más országokra, vagy sikerül lokalizálni.

Mint írta, a második úthoz az kell, hogy a békepártiakat meghallják, amit azonban az akadályoz, hogy a nyugati országok támogatják a katonai megoldást Ukrajnában.

A politikus azt állította, hogy sok ukrán a béke híve, és nem támogatja Zelenszkijt a katonai győzelemre való törekvésben, ahhoz pedig, hogy ezek az emberek meghallgatásra találjanak, olyan politikai mozgalom elindítására van szükség, amelynek nem részesei a nyugati országok.

„Politikai mozgalmat kell létrehozni azokból, akik nem adták meg magukat, akik nem mondtak le meggyőződésükről halál és börtönbüntetés terhe mellett, akik nem akarják, hogy hazájuk a geopolitikai leszámolás színhelyévé váljon” – írta Medvedcsuk, aki azzal vádolta meg az amerikai és az európai politikusok nagy részét, hogy nem akarnak békét.

A szerző szerint Ukrajnában 1991 óta két ország élt egymás mellett: egy ellen-Oroszország és egy másik Oroszországként élő Ukrajna.

Az egyik nem tudja elképzelni magát Oroszország nélkül, a másik nem tudja elképzelni magát Oroszországgal együtt. Ugyanakkor ez a felosztás meglehetősen mesterséges. Ukrajna a történelme nagy részében Oroszországgal együtt haladt, kulturálisan és szellemileg is kötődik hozzá. Az Oroszországgal való integrációt a gazdaság egyértelműen diktálja, mert ha a szomszédban egy ilyen hatalmas piac és ekkora erőforrásmennyiség áll rendelkezésre, ezzel nem élni, mi több, ennek ellenállni csak egy nagyon korlátolt hatalom tud

– fogalmazott Medvedcsuk.

„Ukrajna függetlensége jó eséllyel végződhetett volna gazdasági összeomlással, ha nem lett volna a délkelet, ahol most ádáz harcok folynak. Ukrajna délkeleti része hatalmas termelési kapacitásával és fejlett iparával beillesztette Ukrajnát a nemzetközi munkamegosztásba. Nem szokás erről beszélni, de az 1990-es években az orosz ajkú délkelet volt az, amely megmentette Ukrajna gazdasági és ezzel együtt politikai függetlenségét” – írta Medvedcsuk.

Emlékeztetett arra, hogy a délkeleti régió üzleti élete nagymértékben kötődik Oroszországhoz és az érdekeihez, így a konfliktus már nem tisztán belügy. 

Az ukrajnai konfliktus gyökerét Medvedcsuk abban látja, hogy a Nyugat és Oroszország hogyan élte meg a hidegháború lezárását. A Nyugat magát egyértelműen győztesnek, Moszkvát pedig vesztesnek tekinti.

„És ha Oroszország állítólag a legyőzött fél, akkor az egykori Szovjetunió és a szocialista tábor területe az Egyesült Államok és a NATO jogos zsákmánya, amely felett a Nyugat átveszi az ellenőrzést. Ukrajna ebből eredően az Egyesült Államok, a NATO és egyáltalán nem Oroszország befolyási területe” – utalt a nyugati érvelésre Medvedcsuk.

Úgy vélekedett, hogy a Kelet és Nyugat katonai konfrontációjából, amely akár nukleáris katasztrófával is végződhetett volna, Moszkva és Washington közösen találta meg a kiutat, és nem arról volt szó, hogy a Nyugat bekebelezi a Keletet.

„Egyenlő együttműködésről és egy új politikai és gazdasági valóság közös felépítéséről volt szó. A hidegháború végének két megközelítését látjuk tehát világosan: egyrészt a győztesek diadalát, másrészt egy új világ és civilizáció építését. Ezekre a megközelítésekre alapozva fognak a jövőben az események alakulni” – jósolta a politikus.

Medvedcsuk, akinek Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztkomája, most publikált egy cikket először, mióta elhagyta Ukrajnát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kitért az arra vonatkozó kérdések  megválaszolása elől, hogy Putyin olvasta-e a cikket vagy hogy fogadta-e a politikust, amióta Oroszországba érkezett.

Medvedcsuk korábban az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt politikai tanácsának vezetője volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly április 12-én jelentette be, hogy letartóztatták hazaárulás és a háborús törvények megsértésének vádjával. Egyes ukrán sajtóforrások állítása szerint Kijev orosz kézre kerülése esetén oroszbarát kormányt alakíthatott volna.

Medvedcsuk szeptember végén, fogolycsere keretében hagyhatta el Ukrajnát. Zelenszkij január 11-én fosztotta meg az ukrán állampolgárságától, később a parlament a mandátumától is. Az ukrán alkotmány 25. cikke értelmében egyébként egy ukrán állampolgár nem fosztható meg az állampolgárságától, nem utasítható ki Ukrajnából és nem adható ki más államnak.

Borítókép: Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Szoledár határában 2023. január 11-én. Bahmut és Szoledár város térsége az utolsó olyan terület Donyeck megyében, amely még ukrán ellenőrzés alatt áll, és hónapok óta ádáz harcokat folytatnak érte az orosz és az ukrán erők (Forrás: MTI/AP/Libkos)