Sok a kérdőjel a romániai népszámlálás előzetes eredményei kapcsán

Számos kérdést vetnek fel a 2022-es romániai népszámlálás előzetes eredményei, és jelentősen megnehezítik az erdélyi magyarságra vonatkozó további vizsgálatokat – hangzott el a Kolozsváron kedden este tartott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

Csíkbánkfalva, 2014. június 7. A csíksomlyói búcsúba tartó zarándok székely zászlóval Csíkbánkfalván 2014. június 7-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az előzetes adatok szerint Romániában 624 ezres a természetes népmozgalmi veszteség, főleg az elvándorlás miatt. De nagyfokú bevándorlás is volt, főleg ukrajnai és moldovai románok érkeztek. Az állam munkaerőként tekint a bevándorlókra.

A romániai magyarság esetében nehéz kiszámolni a reális veszteséget, hiszen a lélekszámot is alig ismerjük az előrejelzések szerint 1,1 millió körül lehet

 – mondták. 

Az erdélyi magyarok migrációjának ma már nem Magyarország a célországa, hanem a nyugat-európai államok. A magyarországi lakcímmel rendelkező romániai magyarok száma 280 ezer a kutatók szerint, ami az utóbbi tíz évben 24 ezerrel növekedett.

Az identitás témaköre kapcsán elhangzott: e téren már az 1992-es népszámláláson felmerült, hogy csalás történik. 

Azóta megtanultuk, hogy az államoknak nem kell csalni, birtokolják a statisztikai valósággyártás technológiáját 

– fogalmazott Horváth István.

Elmondta, bár az etnikai kategóriákat most a nemzeti kisebbségek szervezetei határozták meg, a többes identifikáció szóba sem került. A szociológus szerint e téren paradigmaváltásra lenne szükséges.

Kiss Tamás a paradigmaváltást abban látná, ha a nemzetiség és az anyanyelv közül utóbbi a döntő szempont, és az erdélyi magyarság „multietnikus nyelvi kulturális közösségként” határozná meg magát. Így a magyarul beszélő romák, székelyek és svábok is „beleférnek” – mondta. És az is kérdés, mi lesz majd a székelyföldi bevándorlókkal – tette hozzá.

A közpolitikák kapcsán elhangzott, hogy a politikai elit a virágzó középosztályra összpontosít, ami kevésbé összeegyeztethető az erdélyi magyar közösség társadalomszerkezetével, mivel ebben sok a roma és a külföldi idénymunkából élő gazdálkodó. Ahhoz, hogy nagyobb számban maradjon meg a magyarság Romániában, az "alsó kategóriákat" kellene integrálni - állítják a szakértők.

Kevés erőforrásunk van, ami van, azzal élni kellene

 – jelentette ki Veres Valér, aki szerint a 110 ezres magyarul beszélő romániai roma közösség kétszeresen diszkriminált, magyarként és romaként is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)