A lengyel parlament alsóházában szerdán kezdődhet meg annak a törvényjavaslatnak a tárgyalása, amellyel a varsói kormány újabb engedményeket kíván tenni az Európai Bizottságnak az európai uniós támogatások felszabadítása érdekében. A jogszabály-módosítás értelmében a lengyel bírák fegyelmi ügyeit a legfelsőbb bíróságtól a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe helyezik át, amelynek tagjai Brüsszel szerint kevésbé függenek a jelenlegi kormánytól. A törvényjavaslat továbbá eltörölné annak a lehetőségét, hogy megbüntessék a bírói kinevezéseket kritizáló bírákat.
Lengyelország még mindig nem kapta meg a koronavírus-járvány utáni uniós helyreállítási források rá eső részét, 35,4 milliárd eurót, amelyből 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 11,5 milliárd euró pedig lehívható kölcsön. Az Európai Bizottság szerint ugyanis továbbra is sérül a jogállamiság Lengyelországban.
Brüsszelben eddig leginkább a lengyel igazságügyi rendszer átalakítását sérelmezték, amely szerintük veszélybe sodorja a bíróságok függetlenségét. A 2015 óta hatalmon lévő nemzeti-konzervatív kormány azonban a reformokkal a bíróságok hatékonyabbá tételét és a kommunista rendszert kiszolgáló bíróktól való megszabadítását tűzte ki célul.
A Brüsszel és Varsó közötti jogi harc már évek óta tart. 2021 októberében a lengyel alkotmánybíróság kimondta, hogy a lengyel alkotmányban leírtak elsőbbséget élveznek az Európai Bíróság határozataival szemben. Reagálásképpen az Európai Bíróság napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a varsói kormány nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Ez az összeg már négyszázmillió euróra rúg.
A kormányt sürgeti az idő, hogy megállapodásra jusson Brüsszellel, hiszen Lengyelország is szembesül a háború okozta gazdasági nehézségekkel – az infláció novemberben 17,5 százalék volt –, másrészt idén ősszel parlamenti választásokat rendeznek, a jobboldalnak gazdasági sikerekre van szüksége.
A legfrissebb felmérések szerint a Jog és Igazságosság (PiS) köré épülő Egyesült Jobboldalnak 32 százalékos a támogatottsága, ami több mint tíz százalékpontos csökkenés a 2019-es eredményéhez képest. Az ellenzék legfőbb ereje továbbra is a Donald Tusk volt miniszterelnök vezette jobbközép-liberális Polgári Platform 27 százalékos népszerűséggel. Rajtuk kívül négy olyan párt és pártszövetség van, amely bejuthat a parlamentbe, így mindenképpen koalíciókötési kényszerrel szembesülne a PiS, ha nyerne.
Nem segíti a kormánypárt helyzetét, hogy egyik jelenlegi koalíciós társa, a Szolidáris Lengyelország és annak vezetője, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter hevesen ellenzi a Brüsszellel szembeni megalkuvásokat. A PiS-nek ezért az ellenzék szavazataira is szüksége lesz, hogy átvigye a parlamenten a tervezett törvénymódosításokat, amelyek Ziobro szerint aláássák a lengyel szuverenitást.
Le kell zárnunk a vitát az Európai Bizottsággal. Ma az igazi konfliktus Lengyelország határaitól keletre van, a helyreállítási alapból származó EU-források pedig több pénzt jelentenének a lengyel hadseregnek
– érvelt ugyanakkor a változtatások mellett Mateusz Morawiecki miniszterelnök, az ukrajnai háborúra utalva. Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője ugyancsak hangsúlyozta: nincs alternatívája a Brüsszellel való megegyezésnek.
Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik 2022. december 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
