Azt is elárulta, hogy Moszkva készséges az ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére, azonban nincs értelme az egyezkedésnek, amennyiben azon versengenek bizonyos országok, hogy ki tud több páncélozott járművet szállítani Ukrajnának. A diplomata azt mondta, hogy nem egyszerűek a zaporizzsjai atomerőmű körüli védőövezet létrehozásáról folytatott tárgyalások, és időhúzással vádolta Kijevet.
Azt is elárulta, hogy Oroszország felkészült a lehetőségre, hogy 2026 után ne legyen hatályos hadászati fegyverzetcsökkentési (START) szerződése az Egyesült Államokkal.
Szergej Rjabkov azzal vádolta Washingtont, hogy az elmúlt években önös érdekéből, szándékosan építette le a fegyverzetellenőrzési struktúra legfontosabb elemeit, beleértve a multilaterális jellegűeket is, és ennek az irányvonalnak az Új START is áldozatául eshet. Hangsúlyozta, hogy Moszkva elkötelezettje az Új START-megállapodásnak, amelynek maradéktalanul eleget tesz.
A külügyminiszter-helyettes várhatóan a hét elején fogadja majd első alkalommal Lynne Tracy új amerikai nagykövetet, ahol várhatóan a kétoldalú kapcsolatokat zavaró tényezők megszüntetéséről és a nagykövetségek munkájának normalizálásáról egyeztetnek.
Rjabkov szerint miközben Washington létszámhiányra panaszkodik a moszkvai nagykövetséggel kapcsolatban, „tisztázatlan okokból” még a képviselet 455 fős kvótájának az egyharmadát sem töltötte fel. Emlékeztetett arra, hogy a diplomáciai konfrontációt az amerikai fél 2016-ban Barack Obama elnök kezdeményezésére indította el, egyebek mellett hat orosz tulajdonú diplomáciai ingatlan lefoglalásával, valamint orosz diplomaták tömeges kiutasításával.
Közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok folytatja majd a tárgyalásokat a kétoldalú fogolycseréről, de nem valószínű, hogy reális lehetőség van egy egyszerre mindenkire kiterjedő cserére. A kérdést rendkívül érzékenynek nevezte, amelyet nem a nyilvánosság előtt kell megvitatni
