Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hétfői napon úgy nyilatkozott, hogy a katolikus egyházfő összeállított egy, az orosz–ukrán rendezésre vonatkozó tervet. Így a Kínai Népköztársaság által közzétett rendezési terven kívül létezik még egy, béketervként értelmezhető dokumentum az ukrajnai háború lezárásáról.
Vatikán: területi integritás, csapatkivonások, nonproliferáció
Szevasztyjanov azt állította: a kezdeményezés tartalmazza azt a tézist, miszerint minden konfliktusban egyenlően felelős minden fél. A tervvel a cél a hosszú és igazságos béke, és ezek garanciája a befogadás, a másik kultúrájának és nyelvének tisztelete, valamint az együttműködés minden fél között. Elsődleges az emberi élet és az egészség megőrzése.
Ezen felül kiemelten fontos, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban részes felek fegyverrel való ellátásában.
Szevasztyjanov szerint a pápa a Vatikánt javasolja a béketárgyalások helyszínéül, mivel Róma a béke városa.
Ugyan egyelőre a pápai hivatalok részéről nem érkezett megerősítés arra vonatkozóan, hogy valóban van egy, a szentatya által jegyzett béketerv, a Vatikán vezetéséhez közel állók által tett nyilatkozatok alapján a fenti alapelvek és azokon túlmenő nézetek felvázolhatók.
Ilyen például az igazságos béke kérdésköre. Az America című jezsuita magazinnak nyilatkozott a szentszék nemzetközi és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős Paul R. Gallagher érsek, aki elmondta, a Vatikán számára az igazságos béke azt jelenti, „hogy az orosz erők kivonulnak Ukrajna területéről. Igen, a béke az ellenségeskedések befejezését jelentené, és a béke bizonyos fokú tárgyalásokat foglal magában, hogy egy szerződéshez vagy legalábbis fegyverszünethez jussunk” – fogalmazott az érsek.
Ferenc pápa 2022 decemberében egy Úrangyala imádságon maga hangsúlyozta a területi épség elsődlegességét: bírálta a Moszkva által az oroszok által megszállt övezetekben a területi annexiókat, a két népköztársaság elcsatolását. A pápa továbbá az imádság keretében arra kérte mindkét elnököt, hogy hagyják abba az erőszakot, és legyenek nyitottak a békéről szóló tárgyalásokra.
A Vatikán egyébként mindkét harcoló féllel fenntartja diplomáciai kapcsolatait:
„A napokban ukrán parlamenti képviselők küldöttsége érkezett, és itt a Vatikánban is találkoztak. A kijevi nunciuson és az ukrán szentszéki nagyköveten keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ami az orosz felet illeti, van egy nunciusunk Moszkvában, és az itteni szentszéki orosz nagykövet révén valósul meg a kapcsolattartás.”
A nonproliferáció kapcsán Gallagher érsek nagyon rossz hírnek nevezte azt, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a START-egyezményben.
Az elmúlt években a nukleáris egyezmények és szerződések hatalmas eróziója zajlott le, és ez csak egy újabb szög, talán az utolsó szög [a koporsóban]. Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy meg kell próbálnunk megújítani a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó rendszert, annak felépítését. (…) A szentszék részéről továbbra is elkötelezettek vagyunk egy nukleáris fegyverek nélküli világ víziója mellett
– magyarázta.
Kína: nemzetközi jogi alapelvek betartásának kötelme, illetve erős üzenet a nyugati államoknak
Kína béketerve bizonyos pontokban kimondottan hasonlatos a Vatikán által hangoztatott alapértékekhez. Kína rendezési tervében is kitüntetett helyen szerepel ugyanis a harcok azonnali befejezése, béketárgyalások megkezdése, az országok szuverenitásának tisztelete. Nem szól ugyanakkor konkrétan a nukleáris fegyverek léte ellen, azonban hangsúlyozza, hogy nem kerülhet sor a bevetésükre, illetve – a nukleáris szennyezés megakadályozása érdekében – külön kimondja, hogy a nukleáris erőműveket és környéküket kiemelt védelemben kell részesíteni.
Meg kell oldani Kína szerint a háború nyomán kibontakozó humanitárius válsághelyzetet, biztosítani kell a hadifoglyok és a civilek biztonságát, és nem szabad érvényesíteni azt a beállítottságot, melyet a dokumentum hidegháborús gondolkodásnak nevez: egyik ország sem növelheti saját biztonságát a másik biztonságának kárára.
A kínai terv elég erőteljes üzenetet is tartalmaz az Európai Unió és az Egyesült Államok részére.
Tizenkét pontjából ugyanis kettő külön foglalkozik a szankciós politikával: a tizedik pontban Kína a békekötés feltételeként jelöli meg, hogy minden érintett fél hagyjon fel az egyoldalú büntetőintézkedések (azaz szankciók) kivetésével, illetve tizenegyedik pontjában pedig az áll, minden félnek alázattal fenn kell tartania a meglévő világgazdasági rendszert, és tartózkodnia kell attól, hogy a világgazdaságot politikai célokra eszközként vagy fegyverként használja.
Borítókép: Tűzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követelő tüntetők Berlinben 2023. február 25-én, egy nappal az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évfordulója után (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)
