Ameddig otthon a bolgár parlamenti pártok többsége azon versenyzik, hogy minél jobban megfeleljenek az amerikai külügyminisztérium és a szófiai amerikai nagykövetség elvárásainak Ukrajna katonai támogatása kapcsán, addig Rumen Radev köztársasági elnök a jelenlegi ügyvivő kormánya nevében az e heti EU-csúcson bejelentette, hogy Bulgária nem vesz részt az Európai Unió kollektív lőszervásárlási programjában, nem küld se lőszert, se fegyvereket Ukrajnának. Hozzátette, hogy országa feltölti saját készleteit és segíteni fogja a többi tagországot, hogy azok is hasonlóan tegyenek. „A mi kapacitásunk nagyobb, mint 30 másik országé, ha kérnek tőlünk lőszert, elemzést készítünk és akkor döntünk” − fogalmazott az államfő.
Brüsszelben újságíróknak elmondta, feltételeket fog szabni: a másoknak eladott, Bulgáriában gyártott katonai felszerelések nem juthatnak el Ukrajnába.
Ugyanakkor elismerte, hogy Szófiának nem áll módjában ellenőrizni, mi történik a katonai termékekkel, miután átadták őket a vevőknek.
Radev a támadások ellenére sem tágít
Válaszképpen a korábbi kormánypártok, a Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária választási koalíció háborúpárti képviselői nekiestek az államfőnek: „A bolgár parlament tavaly év végén nem egyszeri, hanem folyamatos Ukrajnának történő katonai-technikai segítségnyújtásról döntött, most pedig az elnök azt mondja, hogy amíg az ügyvivő kormány van hatalmon, addig nem küldünk semmit.” A választási koalíció vélekedése szerint az államfőnek joga van orosz- vagy Putyin-barátnak vagy bármi másnak lennie, de nem kelthet olyan félelmet a lakosságban, hogy az oroszok holnap partra szállhatnak Bulgáriában, és ahhoz sincs joga, hogy szembemenjen az ország nemzeti érdekeivel.
Rumen Radev államfő még a múlt év végén kijelentette, hogy mint köztársasági elnök és a hadsereg főparancsnoka továbbra is felelősséggel tartozik a bolgároknak, és nem fogja hagyni, hogy belesodorják Bulgáriát a háborúba, bármilyen szép szólamokkal is próbálják alátámasztani annak szükségességét.
Azt is elmondta, hogy teljes meggyőződéssel nem írta alá Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásának nyilatkozatát, mert ez a NATO−Oroszország háborúhoz vezetne. Politikai szakértők felhívták a figyelmet, hogy Rumen Radev az ukrajnai háborúhoz való viszonyulása sok tekintetben megegyezik Orbán Viktoréval.
A társadalom ellenzi a katonai segítségnyújtást
Az Euronews Bulgaria által közölt idei közvélemény-kutatás eredményei szerint az ukrajnai háború hatásai a legtöbb bolgár számára veszélyt jelentenek, de nem támogatják az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget.
A bolgárok megosztottak az Oroszország elleni szankciók kérdésében is: a megkérdezettek 47 százaléka helyesli a büntetőintézkedéseket, 41 százalékuk pedig szeretné, ha azok megszűnnének. Csupán a megkérdezett bolgárok egyharmada támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítséget, 57 százalékuk pedig ellenezte. A bolgárok túlnyomó többsége, mintegy 81 százaléka egyetért a szolidaritás szükségességével, a menekülteknek nyújtandó humanitárius segítséggel.
Bulgáriában április másodikán lesznek az előre hozott parlamenti választások, addig Rumen Radev államfő által kinevezett ideiglenes kabinet kormányoz. Amennyiben a következő választások sem hoznak kellő többségi eredményt, akkor ősszel kettő az egyben, parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak.
Orosz–ukrán háború 
