Eric Ciotti, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak elnökének és nemzetgyűlési képviselőjének a dél-franciaországi Nizzában található képviselői irodáját ismeretlenek megrongálták azért, hogy nyomást gyakoroljanak rá annak érdekében, hogy ő és a pártja hétfőn megszavazza a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványokat, amelyeket a pártvezető nem támogat.
Több párttársa és más reformpárti képviselők is arról számoltak be, hogy megfenyegették őket.
Aurore Bergé, a kormányzó Reneszánsz nemzetgyűlési frakcióvezetője rendőri védelmet kért a belügyminisztériumtól a képviselők biztonságának szavatolására.
Miközben a hétvégén is folytatódtak az országban a nyugdíjreform elleni spontán utcai tiltakozások, a kormánytagok továbbra is kiálltak a törvénytervezet elfogadásának szükségessége mellett, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelkedne.
– A kormány elsődleges célja ezzel a reformmal a nyugdíjrendszerünk megőrzése, amihez ragaszkodunk – mondta Olivier Dussopt munkaügyi miniszter a Le Journal du Dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban.
Úgy vélem, hogy nem lesz meg a többség a kormány megbuktatásához
– vélte Bruno Le Maire gazdasági miniszter a Le Parisien napilapban megjelent interjúban. – Ez az igazság pillanata lesz – tette hozzá.
Két bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az ellenzéki pártok a kormány ellen pénteken a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően, mindkettőt hétfő délután vitatja meg a nemzetgyűlés.
Az első többpárti bizalmatlansági indítványt a Nemzetgyűlés legkisebb frakciója, a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló független LIOT-csoport kezdeményezte, és öt ellenzéki, elsősorban baloldali frakció 91 képviselője írta alá. Nem sokkal később a jobboldali Nemzeti Tömörülés is bejelentette, hogy Marine Le Pen frakcióvezető és 87 kollégája benyújtotta a saját indítványát.
Miután a jobbközép Köztársaságiak jelezték, hogy egyik indítványt sem szavazzák meg, nagyon kicsi az esélye annak, hogy Élisabeth Borne kormánya megbukik.
A bizalmatlansági indítványok elfogadásához a nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent.
A baloldali összefogásnak 149, a Nemzeti Tömörülésnek 88, a LIOT-nak pedig húsz képviselője vank. A mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója lehet, akik közül legalább harminc szavazatára is szükség lenne a kormány megbuktatásához.
Bár a pártvezetés nem támogatja a bizalmatlansági indítványokat, nem kizárt, hogy néhány képviselő igennel szavaz majd annak ellenére, hogy egyikük sem írta alá a parlamenti indítványokat. Négyen azonban már jelezték, hogy igennel fognak hétfőn szavazni.
A Le Journal du Dimanche hetilapban közzétett felmérés szerint a nyugdíjreform ellen két hónapja tartó tömegdemonstrációk alatt Emmanuel Macron népszerűségi mutatója 28 százalékra csökkent.
Utoljára 2019-ben, a kormányellenes sárgamellényes mozgalom tüntetései idején volt ennyire alacsony az államfő népszerűségi mutatója.
