Szijjártó Péter: Az ukrán külügyminiszter meghívása sérti a NATO egységének elvét

Megérkezett Brüsszelbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd délután, hogy személyesen vegyen részt a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos ülésén. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében hangot adott annak, hogy az ukrán külügyminiszter meghívása sérti a szövetségesek egységének elvét, emellett ismertette a magyar kormány céljait: „mindent meg kell tenni egy közvetlen NATO–Oroszország-konfliktus kialakulásának megelőzése érdekében”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos találkozójának első napján Brüsszelben 2023. április 4--én. (Fotó: Facebook) Fotó: BORSOS MATYAS

– Az ukrán tárcavezető meghívása a NATO külügyminiszteri tanácsülésére sérti a szövetségesek egységének elvét, de a konstruktivitás jegyében részt veszünk az ülésen – fogalmazott Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. A tárcavezető a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos találkozójára érkezett a délutáni órákban Brüsszelbe. Posztjában közölte,

most is világossá fogom tenni, hogy Magyarország csak és kizárólag abban az esetben fogja támogatni Ukrajna bármilyen integrációs törekvéseit, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek.

Hozzátette: „azzal a reménnyel jöttünk ide, hogy senki nem kérdőjelezi meg azon korábbi közös döntésünk érvényességét, amely szerint a NATO nem részese a szomszédunkban zajló háborúnak és mindent meg kell tenni egy közvetlen NATO–Oroszország-konfliktus kialakulásának megelőzése érdekében”.

Brüsszelben a külügyminiszteri találkozó mellett a NATO–Ukrajna Bizottság is ülésezik. Az egyeztetések előtt a helyszínen Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, az ülés legfontosabb témája Ukrajna NATO-csatlakozásának előmozdítása.

A kormány semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg vissza nem adják a kárpátaljai magyaroknak az őket egészen 2015-ig megillető jogokat

– szögezte le Szijjártó Péter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO–Ukrajna Bizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy hat év után először került sor ilyen formátumban tanácskozásra, mivel akkora nyomás nehezedett a szövetség főtitkárára, hogy a változatlan magyar álláspont ellenére is kénytelen volt összehívni az ülést. „Mi azt gondoljuk, hogy ez súlyosan sértette a NATO egységes és egyhangú döntéshozatalra vonatkozó általános megközelítését, szabályrendszerét, de természetesen tudomásul vettük a döntést” – közölte.

Emlékeztetett, hogy a kárpátaljai magyarok jogait szisztematikusan nyirbálják Ukrajnában 2015 óta, és erre a legfrissebb példa, hogy idén szeptembertől ellehetetlenül a kisebbségi iskolák működése, annak ellenére is, hogy Magyarországon 1300 oktatási intézményben tanulnak mára ukrán menekült diákok, így 99 magyar alap- és középfokú iskola működése kell hogy megszűnjön ebben a formában, sőt az egyetemektől is elvették a tanítási nyelv választásának jogát, ami két magyar tannyelvű egyetemet érint.

Mi ki fogunk állni, ahogy eddig is kiálltunk mindig a kárpátaljai magyarokért, ki fogunk állni a jogaikért

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy egyes résztvevők meglehetősen harcias nyilatkozatokat tettek katonai győzelemről és fegyverszállításokról, miközben a békéről kevés szó esett. „Tehát Magyarország álláspontja itt, a NATO-ban is kifejezetten egyedi azon szempontból, hogy a béke hangján szólunk, nem a háborús retorikát erősítjük” – fogalmazott, aláhúzva, hogy a harcoknak magyar áldozatai is vannak, hiszen a kárpátaljai magyar nemzeti közösség soraiból is nagyon sok magyart, jó néhány alkalommal meglehetősen brutális eszközökkel soroztak be.

„És nem is fogunk leállni a béke szorgalmazásával, hiába is helyeznek ránk nyomást, hiába is támadnak minket emiatt. Nagyon egyszerű: a béke jó dolog, a háború rossz dolog” – szögezte le. A tárcavezető kiemelte, hogy szomszédos országként Magyarország több mint egymillió menekültet engedett be feltétel nélkül Ukrajnából, több mint 1300 magyar óvodába és iskolába járnak ukrán menekült gyermekek és diákok. „A háború hatásai súlyosak és azonnaliak Magyarországon, azonban erőnkön felül támogatjuk Ukrajnát humanitárius segélyekkel, sőt már részt veszünk az újjáépítésben iskolák és kórházak működésének, felújításának támogatásával” – mondta. Majd hozzátette, hogy a kormány a kínai béketervet is olyan előterjesztésnek tartja, amelyről érdemes lenne tárgyalni.

Illetve úgy vélekedett, hogy minden eddiginél nagyobb a kockázata a harmadik világháborúnak, ezért lényeges megerősíteni azon NATO-döntések érvényességét, amelyek szerint a katonai szövetség nem részese a háborúnak, és mindent megtesz egy közvetlen NATO–Oroszország-konfliktus elkerüléséért.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos találkozójának első napján Brüsszelben 2023. április 4-én (Forrás: Facebook)