Stoltenberg emlékeztetett: április 4-én van a 74. érvfordulója annak, hogy Washingtonban megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. – Mi is lehetne jobb módja a NATO születésnapjának megünneplésének, mint egy csatlakozási ceremóniával köszönteni a szövetség 31. tagját, Finnországot – fogalmazott. A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez – tette hozzá a NATO-főtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
A csatlakozásra vár Svédország
Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor újságíróknak nyilatkozva üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, ami szavai szerint úgy Finnország, mint Svédország biztonsága szempontjából előnyökkel jár majd. Hozzátette ugyanakkor: „nem titok”, hogy Svédország is be akar lépni a szövetségbe. Közölte, a NATO-csatlakozásnak széles támogatottsága van a svéd lakosság körében, a svéd kormány pedig fáradságot nem kímélve dolgozik azon, hogy az ország legkésőbb a júniusban tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetség tagjainak soraiba lépjen. Kiemelte: „Ennek mihamarabb meg kell történnie.”
Nincs ok arra sem a török, sem pedig a magyar parlament részéről, hogy késleltesse a svéd csatlakozás ratifikációs folyamatot, ugyanis Svédország csatlakozása minden ország tagország támogatását élvezi
– emelte ki.
USA: Putyinnak köszönhetjük Finnország NATO-csatlakozását
Azt, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti, „talán az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönhetünk” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában. Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.
Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.
Hangsúlyozta: folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben. „Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is. „Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés” – emelte ki. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy a hazai össztermékük két százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell.
Összeült a NATO–Ukrajna Bizottság
Szintén kedden a NATO–Ukrajna Bizottság is összeült, Stoltenberg az Ukrajnával szembeni agresszióval indokolta az egyeztetés szükségességét. Stoltenberg elmondta: semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben.
