Sztáray Péter: „Magyarországnak nagyon sokat adott a NATO”

Több mint húsz évvel ezelőtt Magyarország tagja lett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO): a lakosság 85,3 százaléka szavazott a csatlakozás mellett 1997 őszén, ezzel a legmagasabb arányt értük el a tagállamok körében. A sikerhez nagymértékben hozzájárult a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő Magyar Atlanti Tanács, amelynek ez alkalomból rendezett konferenciáján vettünk részt pénteken. Az eseményen azonban nemcsak az elmúlt három évtized főbb mérföldköveiről, hanem a közösség előtt álló kihívásokról is szó esett.

20220506 budapest ludovika fesztival havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Magyarországnak nagyon sokat adott a NATO, és úgy látom, Magyarország az elmúlt harminc évben egyre többet adott a NATO-nak és szövetségeseinek, és mostanra kialakult egy egészséges egyensúly. Az utóbbi években megnőtt Magyarország nemzeti önereje, és ezzel jelentősen megnőtt NATO-tagságának hitelessége is

– összegezte hazánk NATO-ban eltöltött elmúlt három évtizedét Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

Ismertette, mindez nem lett volna lehetséges a Magyar Honvédség fejlesztése nélkül. – Amikor meghívtak minket a NATO-ba, arra alkalmas honvédséggel tudtunk belépni – tette hozzá.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a Magyar Atlanti Tanács (MAT) jelentősen hozzájárult hazánk NATO-tagságához. A szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse hazánk NATO-csatlakozását, és előmozdítsa a transzatlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban. Az 1999-es csatlakozás óta a transzatlanti értékek és elvek integrálását segítik.

A szakértők a június végi, Madridban megtartott NATO-csúcstalálkozót felidézve elmondták, az ukrajnai háború új helyzetet teremtett Európában: a NATO biztonságára Moszkva jelenti a legközvetlenebb fenyegetést, azonban új kihívással is szembe kell néznie a közösségnek, mégpedig amerikai nyomásra a Kína jelentette kihívással.

Noha a panelbeszélgetések fő témája a megváltozott európai biztonsági helyzet volt, az Oroszország ellen bevezetett szankciókról is szó esett.

Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő ismertette, hogy hazánk az energiát érintő intézkedések kivételével mindegyiket megszavazta. Hozzátette azonban, hogy bár Brüsszel arra számított, a szankciók nyomán Oroszország meggyengül és véget ér a háború, ez koránt sem lett így. Elmondta, Európa-szerte tüntetések zajlanak a megélhetési költségek emelkedése miatt, amelyek annak a jelei, hogy a kontinens elvesztette versenyképességét. Példaként megemlítette, hogy vállalatok és gyárak állnak le az országokban, továbbá a németországi cégek az Egyesült Államokba költöznének át.

Miért kell húzni a szankciókat? Miért kell hét csomag? Semmivel sem másabb a helyzet, mint augusztusban

– fejtette ki álláspontját Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette: a brüsszeli intézkedések csupán félmegoldások, ugyanis az orosz hadsereg állapotára a 2014 utáni szankciók sokkal nagyobb hatással vannak, mint amiket most hozunk.

Borítókép: Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)