A NATO az elrettentést tekinti a fő feladatának

– A keleti jelenlét megerősítése, Oroszország mint fenyegetés első helyre kerülése és Kína mint szisztematikus kihívás megjelenése – sorolták Wagner Péter és Stepper Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatói, melyek voltak a múlt héten Madridban megszervezett NATO-csúcstalálkozó legfontosabb mozzanatai. Az intézet tegnapi kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, amelyen a finn és a svéd NATO-csatlakozás is szóba került.

Pabrade, 2022. június 7. A NATO megnövelt elõretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) mûveletének keretében Litvániában szolgáló német katonák Olaf Scholz német kancellár érkezésére várnak a Vilniustól 60 km-re északra lévõ gyakorlótéren, Pabradéban 2022. június 7-én. MTI/AP/Mindaugas Kulbis Fotó: Mindaugas Kulbis

Ukrajna megtámadása óta harmadik alkalommal ültek asztalhoz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállami vezetői, hogy a háborúval kapcsolatos kérdések megtárgyalása mellett az új, területvédelemre épülő, tíz évre szóló stratégiai koncepciót is elfogadják. A dokumentum szerint a katonai szervezet elsődleges célja a keleti vonal megerősítése lesz nyolc tagállamban: Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában.

Olyan valós elrettentő erőt próbálnak meg elhelyezni ezekben az országokban, amelyek akár képesek lennének egy orosz támadást is feltartóztatni

– ismertette Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója.

Hangsúlyozta, a madridi csúcstalálkozón elfogadott megerősítő lépések már túllépnek a Krím félsziget megtámadása óta tapasztalt szándékon, miszerint a NATO csak kivételes esetekben reagál. Wagner Péter felvázolta, hogyan fog kinézni mindez a gyakorlatban: egyrészről megemelik a közép- és kelet-európai országokban állomásozó katonák létszámát mintegy 3000-3500 főre, valamint haditechnikai eszközöket telepítenek az országokba. Hozzátette, nem fog minden katona állandó jelleggel valamelyik országban állomásozni, többségük a hazájában marad magas készültségben, őket szükség esetén rövid időn belül lehet mozgósítani.

Stepper Péter, a KKI vezető kutatója történelmi pillanatnak nevezte, hogy Finnország és Svédország, az utolsó két nagy európai semleges állam – Ausztriát leszámítva – úgy döntött, feladja politikáját.

Nehéz most mérleget húzni, hogy ki járt jobban. A NATO és az Egyesült Államok – amely Európában próbálja stratégiai riválisát visszaszorítani – nem járt rosszul, ugyanis a szervezethez katonailag felkészült országok csatlakoznak, haderejük akár a NATO keretében is felhasználható

– magyarázta a szakértő.

Hozzátette ugyanakkor, Svédország erős és önálló hadiiparral rendelkezik, és bár ez idáig nagy mozgástérrel dönthetett a hadiipari exportról, valamint arról, hogy mely országokkal működik együtt, várhatóan ezekben a kérdésekben sokkal jobban fog számítani az amerikai álláspont.

Az Egyesült Államok külpolitikai fókuszában Barack Obama elnöksége óta Ázsia és Kína szerepel. Wagner Péter azonban rámutatott, visszatérő probléma, hogy bár Washington szeretne a távol-keleti nagyhatalom felé fordulni, nem tud: Obama alatt az Iszlám Államra – és így a Közel-Keletre – irányult a figyelmük, most pedig az ukrajnai háború miatt Európára.

Nemrégiben egy német hadihajó áthajózott a Tajvani-szoroson. Katonai téren ilyen jellegű kérései lehetnek az Egyesült Államoknak, azaz jelenlétet kérhetnek a kínai érdekszférában

– tette hozzá a szakértő, milyen ára lehet az amerikai támogatásnak.

A szakértők a NATO Ukrajnának nyújtott támogatásáról is beszéltek. Wagner Péter elmondta, a szervezet kizárólag halált nem okozó fegyverekkel támogatja a háborúban álló országot. – Harckocsik, ágyúk, drónok bilaterális alapon mennek Ukrajnába, ugyanis a tagországok között nincs meg a teljes egyetértés a kérdésben – tette hozzá. A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint az eddigi támogatáscsomag bővülni fog, és felgyorsul a fegyverek szállítása.

Borítókép: A NATO megnövelt Előretolt jelenlét (Enhanced Forward Presence, EFP) műveletének keretében Litvániában szolgáló német katonák Olaf Scholz német kancellár érkezésére várnak a Vilniustól hatvan kilométerre északra lévő gyakorlótéren Pabradéban, 2022. június 7-én (Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis)