Finnország és Svédország NATO-csatlakozása erőátbillenés lesz

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a NATO új stratégiája összhangban lesz a háborúval.

2022. 06. 28. 6:30
STOLTENBERG, Jens; NIINISTÖ, Sauli
Naantali 2022. június 12. Sauli Niinistö finn államfõ (b) fogadja Jens Stoltenberg NATO-fõtitkárt az államfõ nyári rezidenciáján, a Kultarantában, a délnyugat-finnországi Naantaliban 2022. június 12-én. MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen Fotó: Mauri Ratilainen
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új, területvédelemre épülő stratégiai koncepció elfogadása lesz a ma kezdődő madridi NATO-csúcstalálkozó fő napirendi pontja. Lapunknak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő elmondta, a szervezet új stratégiája összhangban lesz az ukrajnai háborúval, ennek értelmében a katonai szervezet a keleti területek megerősítését helyezi középpontba.

Először három zászlóaljat telepítettek az északi országok – Lengyelország és a balti államok – területeire, majd a délebbre fekvő országok – Magyarország, Bulgária és Románia – következtek

 – sorolta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója. A szakértő elmondta, amennyiben a tagállamok megszavazzák Finnország és Svédország csatlakozását, úgy területeikre is telepítenek NATO-csapatokat és új haditechnikai eszközöket.

Egy erőátbillenésről lesz szó, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a fontosabb csapásmérő erők inkább keleten, mint nyugaton lesznek

 – magyarázta az NKE oktatója. Kis-Benedek József ugyanakkor hangsúlyozta, noha a NATO a tagországok területeinek védelmére nagyobb figyelmet tervez fordítani, a korábbi, terrorizmusellenes és békefenntartói feladatok – amelyekre a korábbi stratégiák épültek – továbbra is fontosak maradnak.

Hozzátette, a csúcstalálkozón Ukrajna megsegítése is napirendre kerül, ám ez a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap hangsúlyozta: a madridi NATO-csúcson a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Kis-Benedek József elmondta, Peking azért került fel a NATO napirendjére, mert oroszbarátsága miatt kihívásnak számíthat.

Borítókép: Sauli Niinistö finn államfő (balra) fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az államfő nyári rezidenciáján, a Kultarantában, a délnyugat-finnországi Naantaliban 2022. június 12-én (Fotó: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.