Törésvonalak az Oroszországgal szembeni nyugati egységben

Nagy nyomás helyeződik a világ legfejlettebb országait tömörítő csoport, a G7 vezetőire, hogy egységesek maradjanak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben − számolnak be a nyugati sajtóorgánumok. Ennek ellenére vannak törésvonalak, melyek azon politikusok között alakultak ki, akik teljesen el akarják szigetelni Moszkvát, valamint akik az orosz agresszió ellenére is a Putyinnal folytatott párbeszéd mellett állnak ki.

Boris Johnson brit miniszterelnök figyelmeztette Emannuel Macron francia államfőt, hogy jelen pillanatban ne próbálkozzon az ukrajnai konfliktus rendezésével, ugyanis az tartós instabilitást vonna maga után − írta a brüsszeli Politico hírportál. A vasárnap kezdődött, keddig tartó G7-csúcstalálkozón a két vezető négyszemközt egyeztetett, ekkor Johnson azt mondta francia kollégájának,

amennyiben most, Vlagyimir Putyin feltételei mellett rendeződne a konfliktus, az a jövőben felhatalmazást adna az orosz elnöknek arra, hogy szuverén országokat és a nemzetközi piacokat befolyásoljon

− közölte a brit miniszterelnökség. A francia fél azonban másképpen számolt be a tárgyaláson elhangzottakról. Az elnökségnél dolgozó egyik tisztviselő szerint Johnson nem figyelmeztette Macront, a beszélgetésen a két vezető újból megerősítette Ukrajna védelme és területi integritása melletti kiállását, valamint szót ejtettek a háború sújtotta ország újjáépítésének előkészületeiről.

Függetlenül attól, hogy a brit vagy a francia narratíva igaz, egyre jobban kirajzolódó törésvonal látszik azon vezetők között, akik a háború ellenére is tárgyalnának Putyinnal, így oldanák meg a konfliktust, valamint akik minden − politikai, gazdasági és energetikai − kapcsolatot megszakítanának Moszkvával, még keményebb szankciókkal és fegyverszállítmányokkal próbálják elérni Ukrajna győzelmét. Előbbi csoport egyik leghangosabb képviselője a francia elnök, aki a háborút megelőző feszült diplomáciai helyzetben is folyamatosan egyeztetett Putyinnal, valamint február 24-ét követően is többször tárgyalt vele.

Macron korábban arról is beszélt, hogy a nyugati államoknak nem kellene megalázniuk Oroszországot, mivel ezzel nem segítik elő a konfliktus békés rendezését.

Ezért a kijelentéséért aztán rögtön össztűz alá került a francia elnök, az ukrán, a brit és az amerikai tisztviselők is erősen bírálták Macront, mivel szerintük ezzel az oroszok által elkövetett háborús bűncselekményeket legitimálta. A francia elnök mellett többek közt Olaf Scholz német kancellár is többször hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát a konfliktus lezárásának érdekében, Karl Nehammer osztrák kancellár pedig személyesen is találkozott Putyinnal még áprilisban. 

A teljes elszigetelés és a Moszkvával folytatott párbeszéd megszüntetésének hívei elsősorban a balti államok, Lengyelország, az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban erősen kritizálta Macront, amiért szerinte túl sokat egyeztet Putyinnal.

Hány alkalommal tárgyalt Vlagyimir Putyinnal? Mit sikerült elérnie? Hitlerrel, Sztálinnal vagy Pol Pottal is ugyanígy tárgyalna?

− szögezte a kérdést a francia államfőnek Morawiecki. Boris Johnson mostani kijelentését megelőzően már többször felszólította a G7- és NATO-országokat, hogy ne kergessék Kijevet egy olyan béke felé, amelyben az ország területeket veszít. Joe Biden amerikai elnök pedig áprilisi, Varsóban elmondott beszédében már azt is kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem maradhat hatalomban, le kell váltani.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (balra) és Emmanuel Macron francia államfő (Fotó: Getty Images/Emmanuele Contini)