A Tel Aviv Sourasky Medical Center-ben az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tettek, hogy az egészségügyi ellátási folyamatokat teljesen digitalizált alapokra helyezzék, és a jövőben virtuális kórházként képesek legyenek kiszolgálni a betegek igényeit. A kórházban bevett gyakorlat a 3D nyomtatás, a virtuális és kiterjesztett valóság használata a műtőkben, a mesterséges intelligencia (AI) által végzett kórlapkészítés, vagy éppen az arcfelismeréssel támogatott betegfelvétel és elbocsátás. Az egészségügyi szakemberek szerint ez a jövő, és ezt erősíti meg az izraeli szolgáltató részéről Dr. Esther Saiag, az orvosi rendszerek üzemeltetéséért felelős igazgatóhelyettese is, aki ezekről a best practice megoldásokról számol majd be május 17.-én a 2. Digital Health Essential című egészségipari konferencián. A tel avivi intelligens kórházat a következő évtizedekben valószínűleg százával követik majd hasonlók világszerte, az egészségügy elkövetkező éveit ugyanis egyértelműen a digitális fejlesztések határozzák majd meg.
Digitális alapú, de teljes egészében egyéni
Itthon is fontos mérföldkövek előtt állunk. Az ESZFK, mint az egészséginformatikai irányítási rendszeren belül a megvalósításért felelős szervezet, integrációs, adatfeldolgozási, valamint a központi szolgáltatások biztosítása és szolgáltatási feladatain túlmenően támogatja az ágazatirányítási rendszer működtetését, a központi egészséginformatikai igények összegyűjtését, elemzését és műszaki megvalósítását – emeli ki Tolnay Roland ügyvezető.
A jövőbeni fejlesztési célok között továbbra is alapvető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztése, működtetése, amelynek során új folyamatok és technológiák épülnek be a rendszerbe. Ez egyszerre jelenti újabb betegellátási folyamatok digitalizálását, a járó-és fekvőbeteg ellátás kiterjesztett támogatását, a bővülő adatvagyon fejlesztését és kiaknázását. A lakosság felé pedig a személyes hozzáférés eszközrendszerének bővítését, és az egyre szélesedő telemedicina szolgáltatásokat. A tervezett projektek fókuszában az ellátási folyamatok digitalizálása mellett a jó minőségű adatok előállításának és kiaknázásának eszközrendszere áll, de prioritás a strukturált ellátási dokumentáció kialakítása és kiterjesztése, az ellátási adatok tömeges feldolgozhatóságát biztosító adatközpont kialakítása, valamint a mesterséges intelligencia eszközrendszerének integrálása is.
Világtrend mára az is, hogy exponenciálisan növekszik a keletkező egészségügyi adatok mennyisége és összetettsége, Európában azonban még mindig csak formálódik a digitális technológiák használatára vonatkozó szabályozás. Fontos feladat meghatározni a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence: AI) helyét és szerepét egy olyan környezetben, ahol a technológiai potenciál jelenleg jóval megelőzi a felhasználási lehetőségeket, miközben a jogszabályok jókora lemaradásban vannak - véli Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője.
Az új megoldások alkalmazásával mérsékelni lehet a felesleges feladatok mennyiségét, vagy növelni a klinikai hatékonyságot például a diagnosztikai képek gyors elemzésével, vagy a szükséges szakszemélyzet létszámának prognosztizálásával, de az AI pénzügyi területen is képes támogatni az egyensúly megtartását, a ChatGPT és a hasonló megoldások szerepe pedig még csak most formálódik.
Néhány éve még nem gondoltuk volna, hogy genetikai vizsgálatok alapján pontosan meghatározható, milyen ételek feldolgozására alkalmas a paciensek szervezete, melyek számukra a valóban hatékony gyógyszerek, és milyen betegségek kialakulására lehet esélyünk a legnagyobb valószínűséggel. Jelenleg személyre szabott módszerekkel, így például teljes egészében digitális páciens utak kialakításával pedig teljesen új dimenziók válnak elérhetővé az egészségmegőrzésben - hívja fel a figyelmet Póda Tamás, a SYNLAB kereskedelmi és marketingigazgatója.
A digitalizáció és az adattudomány az egészségügyi ellátás minőségét is jelentősen javítja. Ezen a területen a betegek érdekében szinte minden iparági szereplő együtt tud működni, legyen szó ellátórendszerről vagy gyógyszeripari cégekről. Erről a 2. Digital Health Essential egyik panelbeszélgetésében értekezik majd dr. Bidló Judit (Belügyminisztérium), Hatem Lemia (AstraZeneca), Szirmai Zsombor (Novartis) és Tolnay Roland (ESZFK).
Veszélyes vizeken
Egészségügyi adatok mára gyakorlatilag csak a digitális térben keletkeznek, és a korszerű gyógyítás a hálózatba kötött eszközök sokaságát használja, ezért a szenzitív információk különösen nagy veszélyben vannak. Az egészségügy, mint kritikus infrastruktúra folyamatosan a kibertámadások középpontjában áll, amint azt tapasztalták az IT-szakemberek a Covid-járvány alatt, de az orosz-ukrán háború kitörése óta is rengeteg az új eset. Védeni kell az egyént, a vállalatokat, és a kórházakat, valamint a kiberbiztonságnak nemzetbiztonsági szempontból is komoly a jelentősége hangsúlyozza Dr. Munkácsi Viktor, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet képviseletében. Elsődleges feladat meghatározni, mire kell figyelni napjainkban, hogy ezeket az adatokat biztonságban tudhassuk, és az egészségügyi fejlesztések érdekében felhasználhassuk. A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó új irányelvek (Network and Information System 2: NIS2) - amelyeket jövő őszig minden tagállamnak be kell illesztenie saját jogrendszerébe - talán erre is választ fog majd adni. Az új iránymutatás komplex kihívások elé állítja az egészségügyi szolgáltatókat, és már nemcsak a kritikus infrastruktúrák közé sorolt szolgáltatók kerülnek a fókuszba, hanem számos, főleg a privát szektorban megjelenő egészségügyi szolgáltató is.
Az innovatív digitális megoldások számos aspektusáról szó esik majd a május 17-én megrendezésre kerülő 2. Digital Health Essential konferencián, Magyarország vezető digitális egészségügyi eseményén.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
