A Dél-afrikai Köztársaság azt tervezi, hogy egy jogszabály megváltoztatásával saját hatáskörbe rendeli a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancsokat. Ennek értelmében arról dönthetnének az országban, hogy végrehajtják-e a nemzetközi szervezet utasításait.
– Júniusban a parlament elé terjesztjük a törvényt – jelentette ki Obed Bapela, az afrikai ország elnökségének egyik miniszterhelyettese.
A módosítást azért látják szükségesnek, mert az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, aki a tervek szerint augusztusban a Dél-afrikai Köztársaságba látogathat, ahol a BRICS-országok vezetői gyűlnek össze. A csúcstalálkozó célja, hogy erősítse a kapcsolatokat a tagországok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) között.
A törvény értelmében a Dél-afrikai Köztársaság mentességet ad magának arra vonatkozóan, hogy kit tartóztathat le és kit nem a saját területén
– jelentette ki Bapela.
A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis kötelesek lennének letartóztatni az orosz elnököt, amint megérkezik az országba. A köztársaság azonban továbbra is ragaszkodik az ukrajnai háborúval kapcsolatos semlegességéhez és ahhoz, hogy nem hajlandó elítélni Oroszországot.
Az ország diplomáciai mentességet is biztosított a csúcson részt vevő orosz tisztviselőknek, amit a külügyi tárca szokásos eljárásnak minősített.
Eközben a legfőbb ellenzéki párt, a Demokratikus Szövetség (DA) bírósági kérelmet nyújtott be, hogy a hatóságok kötelezzék a rendvédelmi szerveket Putyin letartóztatására, amennyiben augusztusban megérkezik az országba.
Bapela elmondta, hogy a dél-afrikai kormány egyeztetést kezdeményezett az ICC-vel. Ugyanis a hágai bíróságot megalapozó római statútum 98. cikke szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság nem kérheti tőlük az orosz vezető letartóztatását, hacsak Oroszország nem egyezik bele Putyin mentelmi jogának felfüggesztésébe.
A miniszterhelyettes az ICC-t kettős mércével is megvádolta. „Soha sem gondoltuk, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság így megváltozik. Soha nem vádolták meg Tony Blairt és George W. Busht az iraki emberek legyilkolásával” – utalt a korábbi brit, illetve amerikai vezető 2003-as iraki inváziójára utalva.
Bapela a nemzetközi igazságszolgáltatás alóli mentességet említve rámutatott az Egyesült Királyság 1998-as döntésére, amely szerint nem adta ki Augusto Pinochet tábornokot. Az egykori chilei diktátort Londonban tartóztatták le egy spanyol bíró kérésére, aki bíróság elé akarta állítani a a volt diktátort a 17 éves uralma alatt elkövetett emberi jogi visszaélések miatt, de az Egyesült Királyság kormánya 16 hónap után szabadon engedte őt az orvosi szakértők tanácsára, akik szerint alkalmatlan volt a bírósági tárgyalásra.
Mindeközben Fikile Mbalula, az Afrikai Nemzeti Kongressus (ANC) párt főtitkára megismételte, hogy az ANC tárt karokkal várja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha augusztusban Dél-Afrikába érkezik a BRICS-csúcstalálkozóra.
Azokra a felvetésekre reagálva, amelyek szerint az Egyesült Államok szankciókkal fenyegetőzik Dél-Afrika ellen, ha az ország nem tartóztatja le Putyint, Mbalula azt mondta, hogy az ANC a fenyegetések ellenére is kitart a háborúval kapcsolatos semleges álláspontja mellett.
Semmilyen ország nem kényszeríthet minket arra, hogy állást foglaljunk az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Azon a véleményen voltunk és vagyunk, hogy a konfliktust tárgyalások útján kell megoldani
– jelentette ki Mbalula.
Az ország már korábban, 2015-ben is figyelmen kívül hagyta a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletét, amikor Omar al-Bashir volt szudáni elnök Dél-Afrikába látogatott. Dél-Afrikának kötelező lett volna letartóztatni a szudáni elnököt népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények vádjával.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök egy moszkvai ifjúsági fórumon (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszej Majsov)
