Mivel a mesterséges intelligencia hamarosan az élet szinte minden területét érinteni fogja, az Európa Tanács (ET) tagállamainak konkrét lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a vonatkozó rendszerek tervezése, fejlesztése és telepítése során biztosítsák az emberi jogok védelmét – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló ET emberi jogi biztosa kedden.
Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta:
a tagállamoknak használatuk előtt értékelniük kell a mesterséges intelligenciát használó rendszerek emberi jogi kockázatait és hatásait.
Hozzátette: Meg kell erősíteniük az átláthatósági garanciákat, és biztosítaniuk kell a független felügyeletet és a hozzáférést a hatékony jogorvoslathoz.
Közölte: a tagállamok részéről nincs kezdeményezés arra, hogy a mesterséges intelligenciát az emberi jogok megerősítésére használják. Mivel a mesterséges intelligencia fejlesztésének nagy részét a magánszektor irányítja, a hatóságok összességében inkább reaktív, mint proaktív megközelítést alkalmaznak az ilyen rendszerek bevezetésével kapcsolatban.
A vonatkozó szabályozás késleltetésével a tagállamok azt kockáztatják, hogy elszalasztják azokat a lehetőségeket, amelyeket a mesterséges intelligencia kapacitásai kínálnak az emberi jogok védelmére, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek végrehajtása és megerősítése terén – figyelmeztetett.
Az emberi jogi biztos hangsúlyozta: a nemzeti emberi jogi struktúrák kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy a tagállamok megvédjék az emberi jogokat a mesterségesintelligencia-rendszerek tervezése és fejlesztése során.
A tagállamoknak meg kell erősíteniük a független intézmények általi felügyeletet, elő kell mozdítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos átláthatóságot és a nyilvánosság tudatosságát az emberi jogokra gyakorolt hatásukkal kapcsolatban, valamint fel kell tárniuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az emberi jogok védelmének fokozására – tette hozzá Dunja Mijatovic.
