Csúcson az antiszemitizmus az Egyesült Államokban
Kaliforniában tavaly több mint ötszáz olyan antiszemita cselekményt követtek el, amelyekben zsidó emberek voltak az áldozatok, beleértve a támadást, vandalizmust és zaklatást. Ez több mint negyvenszázalékos növekedést jelent 2021-hez képest, ami megerősíti a gyűlölet-bűncselekmények és a szélsőségesség terjedését az államban – derül ki a Rágalmazásellenes Liga (ADL) nemrég közzétett jelentéséből. A Kaliforniáról szóló dokumentum azután készült, hogy a Tel Aviv-i Egyetem részvételével egy olyan jelentés látott napvilágot,
amely szerint az antiszemita incidensek világszerte új csúcson vannak, és az emelkedő tendencia az Egyesült Államokban egyre csak erősödik.
A listavezető egyébként New York, ahol 580 bejelentett incidens történt, és mivel ezekben az adatokban nem szerepelnek a be nem jelentett esetek, a valós szám valószínűleg sokkal magasabb, írja a V4NA.
Németországban többnyire a bevándorlók képviselik a zsidógyűlöletet
Több nyugat-európai államban is nagyon komoly mértéket öltött az antiszemitizmus. A bevándorló muszlimok általában erősen antiszemita beállítottságúak − ez derül ki a Berlini Műszaki Egyetem „Antiszemitizmus-kutató Központja” (ZfA) által nemrégiben készített tudományos elemzésből. A tanulmányra azért volt szükség, mert húsvétkor Berlinben egy arabok által szervezett tüntetésen erőszakos zsidóellenes kirohanások történtek.
A ZfA az elmúlt tíz év meglévő tanulmányait értékelte. Az eredmény egyértelmű: az iszlám uralta országokból érkező minden második bevándorló antiszemita világnézettel rendelkezik.
Az Integrációs és Migrációs Szakértői Tanács 2022-es tanulmánya szerint – amelyre a ZfA többek között hivatkozik – a németek 11,3 százaléka ért egyet a zsidóellenes sztereotípiákkal. A török migrációs háttérrel rendelkezők körében ez az arány viszont 50,2 százalék volt.
A ZfA értékelése szerint hasonló kép rajzolódik ki az Izraellel kapcsolatos zsidóellenes attitűdök esetében is, ami erős különbségeket mutat a németek és a bevándorlók között. A ZfA arra a következtetésre jutott, hogy a zsidógyűlölet szempontjából fontos tényező, hogy az illető személyek mióta élnek Németországban, honosítottak-e, és milyen országból származnak.
Vagyis, a zsidógyűlölet bár eddig is jelen volt Németországban, a migrációs hullámok kezdete óta öltött drámai mértéket, és egyfajta importcikk lett.
A hatóságok szerint Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes bűncselekményt követnek el, ez derül ki a kormány válaszából, arra a kérdésre, amelyet a német parlament baloldali pártja tett fel a kabinetnek. A kormány szerint idén eddig 1555 antiszemita bűncselekményt regisztráltak országszerte, ebből 55 esetet minősítettek erőszakos bűncselekménynek. A szövetségi kormány a válaszában az erőszakos cselekmények mellett számos más bűncselekményt is felsorol:
ilyen például a gyűlöletkeltés és uszítás, a becsületsértés, a vagyoni károkozás és az alkotmányellenes szervezetek jeleinek használata, ami többnyire a horogkereszt viselését jelenti Németországban.
A németországi zsidóság élete 2015 óta változott meg jelentősen, amikor több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba. Malca Goldstein-Wolf zsidó aktivista szerint
a muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidó életre. Viszonylagosan jóval kevesebb az erőszakos jobboldali szélsőséges, de vannak muszlimok tömegei, akik nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidógyűlöletüket.
Franciaország a listavezető az antiszemitizmust tekintve
Az európai országok közül Franciaországban van a legnagyobb létszámú zsidó közösség, nagyjából hatszázezer fővel, és a fentiek ellenére mégis ott érezhetik magukat legkevésbé biztonságban a zsidó vallásúak, ahogy az kiderül a londoni székhelyű Jewish Policy Research kutatóintézet által az Európai Zsidó Szövetség (EJA) megbízásából készített felmérésből is. A tanulmányt négy fő szempont alapján végezték, amelyek a következők: a zsidó közösség biztonságérzése, a lakosság hozzáállása a zsidó vallásúakhoz és Izraelhez, az antiszemitizmus és végül a kormányzati teljesítmény a témával kapcsolatban, beleértve a statisztikát az antiszemita incidensekről, a holokauszt-emlékhelyeket, a zsidóság biztonságára szánt költségvetést, az istentisztelet szabadságának, valamint a zsidó szokások gyakorlásának biztosítását. Az eredményeket tekintve, minél alacsonyabb helyezést ér el egy ország, annál rosszabb a helyzet az antiszemitizmus tekintetében.
A felmérés összes szempontját egybe véve Franciaország a tizedik helyen végzett a tizenkét ország közül, messze lemaradva az első helyet megszerző Olaszország mögött. A cikkből az is kiderül, hogy Magyarország lett a második a listán, míg a legutolsó helyen Belgium szerepelt.
Ami a zsidó közösség tagjainak biztonságát illeti, Franciaország az utolsó helyen végzett, itt aggódnak a leginkább a biztonságukért a zsidó vallásúak, ebben a kategóriában az első helyet Dánia szerezte meg.
A legutóbbi antiszemita gyilkosság 2018-ban történt, az áldozat egy 85 éves holokauszt-túlélő, Mirelle Knoll volt, akit támadója, az afrikai származású muszlim Yacine Mihoub 11 késszúrással meggyilkolt, majd felgyújtotta a holttestét. Az ügy tárgyalása 2021 novemberében volt, az elkövető életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Egy másik kegyetlen antiszemita gyilkosság áldozata a 65 éves ortodox zsidó nő, Sarah Halimi esete szintén nagy megbotránkozást keltett. A nőhöz 2017-ben betört a szomszédja, a 27 éves migráns hátterű Kobili Traore, aki először brutálisan megverte, majd kidobta az ablakon, miközben Allahot dicsőítette.
Később a bíróság felmentette az elkövetőt, mondván, hogy a gyilkosság idején kábítószeres befolyás alatt állt és nem volt beszámítható, ezért nem büntethető.
A legmegdöbbentőbb zsidóellenes bűncselekmény 2015-ben történt Franciaországban, amikor január 9-én a Hyper Cacher nevű párizsi élelmiszerboltban az állig felfegyverzett terrorista, Amedy Coulibaly négy embert meggyilkolt, további tizenhét személyt pedig túszul ejtett.
2006-ban is nemzetközi felháborodást keltett a 23 éves Ilan Halimi meggyilkolása. A fiatalembert elrabolták, majd három hétig fogva tartotta a Barbárok elnevezésű, főleg muszlimokból álló csoport.
Egy radiátorhoz kötözték, ütlegelték és többször megkínozták, mindezt csupán a származása miatt. A banda 450 ezer euró váltságdíjat követelt a zsidó férfi gazdagnak hitt családjától.
A pénz átadására nem került sor, a félholt Ilan Halimire az utcán találtak rá Párizs külvárosában, testének nagy részét égési sebek borították, kórházba szállítás közben halt meg.
Borítókép: Illusztráció (Kép: V4NA)
