A kahovkai gát felrobbantását követően egy emberként követeli a nemzetközi közösség a felelősök megnevezését, míg az Északi Áramlat gázvezeték egyes részeinek felrobbantásával kapcsolatos vizsgálatokról nincs hír. Utóbbi esetben egyes oknyomozó újságírók szerint az Egyesült Államok érintettsége is felmerülhet.
Lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tanácsadója elmondta, hogy a veszélyes erőket tartalmazó létesítmények elleni támadásokat tiltja a nemzetközi jog.
Hozzátette, fontos kiemelni, hogy amikor az ukránok a zaporizzsjai erőművet támadták, a nemzetközi közvélemény nem aggódott túlzottan a kritikus infrastruktúra elleni tüzérségi akció miatt, a Dnyeper folyó gátjának részleges megsemmisülése azonban annál inkább gyors és heves reakciót váltott ki.
Az ukrajnai háború másik, nagy visszhangot kiváltott támadása az Északi Áramlat földgázvezeték egyik szakaszán megvalósított robbantás volt, aminek megsemmisülését követően nem volt olyan látványos „mozgás” a nemzetközi színtéren, mint most. Ifj. Lomnici Zoltán szerint kijelenthető, hogy az Egyesült Államok esetleges érintettsége miatt az Északi Áramlat felrobbantása kapcsán tudatosan hallgatnak.
2022 tavaszán az Európai Unió és az Egyesült Államok gázmegállapodást kötött azzal a céllal, hogy a kontinens ellátását ennek segítségével oldják meg az orosz gázimporttól való függőség fokozatos csökkentése idején
– idézte fel a szakértő. „Eközben a sajtó arról számolt be, hogy az Egyesült Államok még 2022-ben a tervezett mennyiségen felül 15 milliárd köbméter, majd 2030-ig évi 50 milliárd köbméter cseppfolyósított palagázt szállít az unió részére” – tette hozzá.
Amerikában viszont összesen hét, exportálásra alkalmas terminált üzemeltetnek, amelyek legfeljebb évi több mint 100 milliárd köbméternyi földgáz cseppfolyósítására, illetve transzportálására alkalmasak. Ilyen előzmények mellett különös színezetet kap az a megközelítés, amely előszőr Seymour Hersh Pulitzer-díjas újságíró cikkéből lett ismert és amely szerint Joe Biden rendelte el az Északi Áramlat 2 megsemmisítését oly módon, hogy a német kancellár és az amerikai elnök fedősztorikat gyártott, hogy eltereljék a figyelmet Bidenről
– emelte ki. Ezt erősíti, hogy egy európai hírszerzési jelentés szerint az Északi Áramlat elleni titkos, tenger alatti támadást az ukrán különleges erők egyik hatfős csapata tervezte, amely közvetlenül az ukrán fegyveres erők főparancsnokának felelt.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint az Európai Unió vezetői – erős amerikai asszisztencia mellett –, figyelembe véve a Barátság kőolajvezeték Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által javasolt felrobbantásának tervét is, felszámolni látszanak a kontinens energiabiztonságát.
A szankciós politikával összefüggésben a gáz, az olaj, valamint az áram ára jelentősen emelkedni kezdett, az európai gazdaság hamar válságközeli helyzetbe jutott, és miközben jelentős mértékben függ az Oroszországból érkező nyersanyagoktól, Európa több vezetője inkább lemondott erről. Az energiahordozókra is kivetett oroszellenes európai szankciók azonban mégsem hozták el az ukrajnai háború gyors befejezését, mélyítve az EU gazdasági és politikai válságát
– összegzett ifj. Lomnici Zoltán.
Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
